Esztergom Évlapjai 2000

HORVÁTH Gáborné: Virágnevek - női nevek hagyománya 1807-ből

Péra, Pimpinella, Tózike, Torzsika, Tzinka, Veselke; a nyelvújitás-korabeli virágnevekbőLAranyvirág, Bajnóca, Fillis, Földike, Gyökönke, Komorka, Nolána, Rezge, Rostika, Sziléne). Születendő leányaink, unokáink így még több szépen csengő magyar nevet viselhetnének, mert „nevében él a fajta". Akinek magyar neve van, az még jobban el van jegyezve a fajtájával Öntudatunk kezdete tehát, hogy adjunk gyermekeinknek magyar nevet Becsüljük meg önmagunkat és igyekezzünk névben is magyarokká válni"

4 Kiegészítem: „és maradni". Ezt az ajánlást olvashatjuk egy családi ereklyeként megőrzött Széchenyi naptárban. Előzménye az Átalvető 1996. decemberi számának 14-16. oldalain dr. Szathmáry F. Péter szülésznőgyógyász főorvos Cím nélkül címmel megjelent írása. Szathmáry munkatársaival Pápán és Pápa környékén mérte fel és összegezte a gyermekáldáshoz való jelenkori viszonyulást (kívánt és nem kívánt gyermek, szülési formák, szoptatás) és az identitástudatot a névadásban. A megkérdezett szülőknek csupán 16%-a adott régi magyar személyneveket, (ezek: Zsombor, Áron, Botond, Zoltán, Attila, Csaba, Csenge). A skandináv országokban külön tudomány a népemlékezet-kutatás. Dél-Koreában külön tantárgy foglalkozik a középiskolások nemzeti identitástudatának fejlesztésével A Magyarok Világszövetségéhez címzett levélben javaslat hangzott el egy szakemberek által fogalmazott szöveg összeállítására, mely tanítókon, tanárokon, védőnőkőn, lelkészeken, papokon és különböző szintű oktatókon keresztül jutna el a fiatalsághoz, s mely mindenki számára érthetően szóba lélekhez és értelemhez egyaránt, terelné vissza a leendő kismamák és apák igényét a hagyományos magyar névadás használata felé. A válasz elkeserítő. Nincs rá anyagi fedezet! Forrásmunkák A magyar irodalom története. Megindította és vezeti: Beöthy Zsolt. Szerk.: Badics Ferenc. Bp., Athenaeum, 1906. Az irodalmi megújhodás kora. 50. Debrecen írói és irodalmi élete Kardos Alberttől 688-697. FEKETE Antal: Keresztneveink, védőszentjeink Ecclesia Könyvkiadó Bp. 1974. KÁLMÁN Béla: A nevek világa 4. átdolg. kiadás, Debrecen, 1989. LADÓ János: Magyar utónévkönyv (4. kiadás) Akadémiai K., Bp. 1978. Magyarországi utónévkönyv: Leánynevek. ÉSZ-ÉRV BT. Könyvek. Összeáll.: Újvári Béla. Nyíregyháza, 1996. A magyar nyelv könyve. Főszerk.: A. Jászó Anna. Trezor K. 1991. 6. Magyarnak nevet- Átalvető. A magyarországi Erdélyi Körök Országos Szövetségének Lapja. 1997.3.22. 76