Esztergom Évlapjai 2000

FAKASZ Tibor: Mecsén ezredes 1956-os esztergomi tevékenysége

Nemzeti Tanácsában s annak elnökében, Bády Istvánban, akik „a város rendje, nyugalma" érdekében elfogadták Mecséri és „rendfenntartó katonai alakulatainak" a tevékenységét, nem kívánták a Sötétkapunál történteket dobra verni s „egy ünnepélyes közös temetéssel" a város amúgy is forrongó népét még inkább felháborítani, haragra gerjeszteni. - „A véres eseményekre" fátyolt borítottak.

2

4 * Mecséri János, a hadosztályparancsnok sokkal büszkébb volt annál, hogy magyarázkodjék, „a történtekért elnézésüket kérje". Amikor Szalay Ferenc, az Esztergomi Munkás - Paraszt - Katonatanács elnöke bizalmasan megkérdezte tőle: „Ezredes úr, mit tenne, ha egy esztergomi dolgozó 'hitvány gazembernek' nevezné?", Mecséri gondolkodás nélkül rávágta: „Azonnal keresztüllőném!"

2

5 Az ezredes különben nem tartott személyes kapcsolatot a forradalmi szervekkel. Talán hadosztályparancsnoki rangja, főtiszti gőgje, de az (ellen)forradalmi követelések, változtatások iránti bizalmatlansága, lelkesedéshiánya is meggátolta, hogy leereszkedjék a lenézett civilek „pártellenes", gyanús forradalmi szerveihez. A Hadosztályon tartózkodó Nagy Kálmán, a párt megyei első titkára hatására ugyan fölfogta ésszel, hogy „együtt kell működnie a forradalmi szervekkel", de hiányzott belőle az érzelmi kapcsolódás, s így kívülálló maradt. A Pártközponttal, Szántó Zoltán elvtárssal telefonkapcsolatban lévő Nagy Kálmán tolmácsolta neki, a párt meggyőződéses, hűséges tagjának azt a pártdirektívát, hogy „a kommunistáknak az a feladatuk, hogy az új - Nagy Imre teremtette-helyzetben bent maradjanak a hatalomban". Bizonyára Nagy Kálmán elmagyarázta Mecsérinek, hogy Esztergom Város Nemzeti Tanácsa voltaképpen a pártbizottság által létrehozott Esztergomi Munkás - Paraszt - Katonatanácsnak egy demokratikusabb, munkahelyi, népi küldöttekből választott változata, amelyben bent maradtak a párt kulcsemberei, népfrontbeli szövetségeseik s Mecsériéknek együtt kell működniük velük. így történhetett, hogy a meghiúsult tatabányai katonai akcióból október 28-án délután háromkor visszatérő Felczán Andor alezredest Varga Sándor őrmesterrel, Gál Jenő tizedessel együtt Mecséri ezredes a Városházára küldte, a Nemzeti Tanácsba delegálta a helyőrség, a honvédség képviseletében.

2

6 A higgadt gondolkodású, megnyerő modorú, agilis Felczán alezredes aztán a várost irányító forradalmi Nemzeti Tanács egyik vezető személyisége lett s mindvégig élvezte Mecséri baráti bizalmát Nagy Imre rádióban elhangzott, fordulatot jelentő Kormánynyilatkozata, az esztergomi hadosztály „személyi állományában", a Helyőrségben is visszhangot keltett Megszólalt a katonai fegyelem miatt eddig elfojtott forradalmi érzület, a katonák követelésekkel álltak elő. Ebben a helyzetben Mecséri és törzskara is szükségesnek látta a színvallást. így 24. BÁDY: 119-120. 25. SZALAY Ferenc személyes közlése 26.1956 plakátjai és röplapjai. 448. 255