Esztergom Évlapjai 2000
DOBAY Pál: Német kísérlet a Budapest-körüli német ostromgyűrű áttörésére a Pilisen át 1945. januárjában
A n. világháború kimenetele, Németország sorsa 1944. legvégén végképp megpecsételődött, amikor az angol-amerikai partraszállás megtörtént Nyugat-Európában. A hitleri hadvezetés helyesen ismerte fel, hogy ez az invázió nem annyira a Vörös Hadsereg tehermentesítését célozta, hanem sokkal inkább a nyugati hatalmak jelenlétét akarta nyilvánvalóvá tenni az európai szárazföldön. Ezért Hitler december 16-án a belgiumi Ardennek hegységben támadást indított az inváziós csapatok ellen. Az ardenneki támadás sikeresen bontakozott ki. A német csapatok csaknem a tengerbe szorították a kétségbeesetten védekező angol-amerikai katonákat. Hitler célja ezzel az volt, hogy gyors és számára kedvező megegyezést kényszerítsen rá az angol- és amerikai kormányra, és főleg szembefordítsa őket a Szovjetunióval. Időközben azonban, Sztálin parancsára, a 2. Ukrán Front - élén Malinovszkij marsallal - délről, a Tolbuhin marsall vezette 3- Ukrán Front pedig észak felől indult meg, hogy körülzárja Budapestet. A Vörös Hadsereg gyűrűje, mint tudjuk, december 26-án Esztergomnál zárult. Fővárosunk - katonai szóval - katlanná vált, amelyben tíz 2 5 német és magyar hadosztály erői zsúfolódtak össze, összesen és kereken 79 000 katonával (sebesültek nélkül)* A hitleri hadvezetést így hirtelen nagyon lekötötte Budapest - az „utolsó csatlós" ország fővárosa -felmentése ill. a körülzárt csapatok és ezek haditechnikájának kiszabadítása. Ugyanakkor a zalai olajmezők német kézen tartása is döntő fontosságúvá vált, hiszen e legutolsó hónapokban a totális háborút viselő Német Birodalom benzin- és kenőolaj-szükségletének mintegy 80 (!) %-át ez a bázis adta. Ezért Észak és Nyugat minden nélkülözhető német haderejét a lehető leggyorsabban Budapest térségébe, ill. a Dunántúli középhegység - Balaton - Zala védelmi vonalába kellett szállítani. így jutott ide akkor Hollandiából - a Nyugati azaz a „Második" Frontról - Lange az újonnan és sebtében megszervezett 711. gyaloghadosztály katonájaként (Élete e szakaszának történetét a „Félévszázad után ismét a Pilisben" c. beszámolóban tettem közzé a Parkerdőgazdaság 1993. évi 4-5., az Igen, 1994.1-2., az Esztergom és Vidéke 1994. március 24., illetőleg a Jel, 1994. évi 4. számában.) Őket azonban környékünkön megelőzték a 96. német gyaloghadosztály katonái, akik 1945. január 1-jéről 2-ára hajló éjjel motorcsónakokon egyszerre három helyen: Süttőnél, Lábatlannál és NyergesújfalunáPkeltek át a Duna bal partjáról a jobb partra. A 96. gyaloghadosztály a továbbiakban, elhagyva a Duna jobb partját, ettől távolabbra küzdötte magát, és nagyjából Dorog - Tokod - MáriahalomSzomor - Gyermely - Tarján - Tatabánya - Tata vonaláig jutott el, német kézen tartva e térséget március utolsó harmadáig. Irány Esztergom! A 711. gyaloghadosztály 1945. január legelső napjaiban érkezett meg vasúton Tatára. Ezt követően - mindvégig a Duna jobb partján maradva - január 6-án a reggeli órákban Tát felől, viszonylag csekély harcok árán érte el Esztergomot. 23. ZALKA Miklós: Roham: 03. 3 0 Bp. 1975.128. 24. UNGVÁRY Krisztián: Budapest ostroma Bp. 1998. 69. A megelőző magyar szakirodalmi adatok ennél lényegesen nagyobbak. 25. Itt egész pontosan a Nyergesújfalu Felső nevű vasúti megállónál értek partot. 225
