Esztergom Évlapjai 2000
BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején
A foglyok heteken át a puszta földön aludtak, mígnem a szerb harctérről érkezőknek a halastóba vezető tápcsatorna felső folyásánál 2 cirkuszi sátrat állítottak fel, de ez is csak részleges megoldást jelentett. Az immár kibővült tábor területét sodronykerítéssel vették körül, minden oldalára egyegy deszka őrbódét emelve. Ezekben mindenkor 20 katona tartózkodott az ügyeletes tiszttel együtt. „A végtelennek tűnő drót-határok között hatezer fogoly, morajló, földszínű ember csorda" - írta az Esztergom c. hetilap tudósítója. „Éhes strucc gyomruk falánkul éhes, könyörgő ordítással állnak a rács mellett, és enni kérnek." Az éhségtől eltorzult arcok látványa sokakban szánalmat ébresztett, több lakos ennivalót adott a foglyoknak teljesen értéktelen váll lapokért, egyebekért cserébe. De jellemzőbb volt ennél az üzérek megjelenése, akik egy szelet kenyérért két-három ezüstrubelt is elkértek. A foglyok nehezen bírták a semmittevést. Szálláshelyük nem lévén, mind többen kezdték evőedényekkel, kódarabokkal a földet mélyíteni, s hosszas, többheti munka eredményeképpen a föld alá három-négy embert befogadó gödröt vájtak. A katonatisztek ezzel szemben, a jogszokásnak megfelelően dupla hadi fizetést kaptak, és külön szobával rendelkeztek. A közeli kutakból gyorsan kifogyott a víz. A foglyok ezután 25 fős csoportban, két kísérővel járhattak egy másik kúthoz. A tábori konyhában asszonyok, katonák (néha foglyok is) főztek. Szeptember 13-án, az orosz foglyok száma már elérte a 35 ezret. Ez nagy nehézséget jelentett Esztergom számára, hiszen a mezőgazdaság termelte javak nem fedezték a lakosságszükségleteit sem. Az esős évszak közeledésével növekedett a járványveszély is. A város vezetősége a további fogolyszállítások beszüntetését kérte a kormánytól Sándor János magyar királyi belügyminiszter válaszában a kérést elutasította, és új épületek emelését rendelte el, melyeket a foglyok segítségével október 15-ig kellett elkészíteni. Megígérte, hogy kenyérrel Komárom fogja ellátni a foglyokat, s felvetette, hogy a táborban esetleg kemencék elhelyezésére is sor kerülhetne. A barakképületek építése hamarosan megkezdődött. Dr. Perényi Kálmán alispán 200 db mezőgazdasági szerszámot biztosított a munkálatokhoz. November 8-án az Esztergom c. folyóirat örömmel közölte a hírt: a néhány pavilonból álló esztergomi tábor helyén óriási barakkváros épül, amely 100 000 „fogolyvendég" befogadására lesz alkalmas. A barakkok két típus szerint létesülnek majd, falazott oldalfalakkal, illetve 1 m-rel a föld alá süllyesztve. „A világháború e világtörténelmi jelentőségű látványosságában" akkor már minden fogoly tető alá került. 3 6 Az építkezésekkel s az egyre növekvő fogolyszámmal párhuzamosan a tábor folyamatosan terjeszkedett. A kesztölci út jobb oldalán Sátorkó-pusztáig, majd a Lövölde felőli legelőkön is fogoly barakkok álltak. 36. Esztergom, 1914. november 8. 186
