Esztergom Évlapjai 2000
BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején
A pénzügyi bizottság és a tanács javaslatának megfelelően a város lisztszükségletének megállapításánál 2615 család 11419 ellátatlan tagjának igényét vették alapul, mely 9676 q volt. Ugyanakkor a sütőiparosok, vendéglősök, kávésok, kifőzők stb. lisztszükségletét 6679, míg gabonaszükségletét 19 243 q-ban állapították meg. Tartalékkészletként 800 q-t kívántak raktározni. Mivel a vármegye alispáni rendelete kimondta, hogy a lisztbeszerzésről a városi hatóságnak kell gondoskodnia, és Esztergom nem rendelkezett elég gabonával, a tanács és a képviselőtestület 200 vagon gabona felvásárlását határozta el és ehhez belügyminisztériumi engedélyt kért. M Megfelelő anyagi fedezet híján, a település gabona, illetve lisztellátására pályázatot írtak ki. A győri Hengermalom és Frank Vilmos párkányi malomtulajdonos ajánlatát elutasítva a felkérést két helyi cég kapta meg: Oblatt Lajos lisztkereskedó és a Hangya Esztergomi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. E társulások közismert megbízhatóságán túl az is a helybeliek megbízása mellett szólt, hogy ők a szétosztást, helyismeretük révén, hatósági ember közbenjárása nélkül is meg tudták szervezni, és le tudták bonyolítani. A szerződést a következő mázsánkénti árak alapján írták alá: melyből mázsánként 1 korona kezelési költség a városi pénztárba volt fizetendő. A kért minisztériumi engedélyek késtek, ezért a város saját hatáskörében 20 vagon gabona felőrletésével bízta meg Oblatt Lajost az ideiglenes ellátás biztosítása érdekében. 1915 tavaszán megjelentek Esztergomban a lisztbeszerzési jegyek, melyek fejében hatóságilag maximált áron lehetett liszthez illetve gabonához jutni. A heti fejadag és ára 1915. júniusában a következő volt: 70 dkg kenyérliszt + 30 dkg rozsliszt 50 fillér; főzóliszt, gabona és árpa 37,5 dkg 23 fillér; 0-s liszt: 13,5 dkg 11 fillér. 3 5 Az ellátási gondok a háborús évek előrehaladtával egyre gyötrőbbé váltak. A tüzelő mellett a petróleum is hiánycikk volt, sokan disznózsírral világítottak. A világítási gondok megoldására tervbe vették a petróleumjegyek bevezetését. Kevés volt a liszt, krumpli, és a zsír is 1917. januárjában. Az eddig változatlan értékű dohány ára is megemelkedett. Nyáron a tejtermékek árát is maximálni kellett. Az ellátási problémák azonban így sem oldódtak meg, novemberben bevezették a tejjegyet. A háborús évek előrehaladtával az élet szinte minden területén teret kapott a protekció. Sok asszony választotta azt a lehetőséget, hogy kenyerét otthon dagasztotta, de a péknél süttette ki. Amelyik gazdasszony dohánnyal, ajándékkal kedveskedett a péknek, annak a kenyerét jobb helyre tették a kemencében, s aki nem adott, azt sokszor el is utasították. 34. K-EMÖLE. szkv. kj. 5403/1915. tan. sz. 35. Esztergom, 1915. június 8. 0-s liszt: fózőliszt: kenyérliszt: 83,50 korona 66 korona 48 korona 184
