Esztergom Évlapjai 2000

BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején

tak, onnan mind többen kiáltották: „Abzug Szerbia! Abzug Szerbia!" A menet a Kossuth Lajos, IV. Béla, Plébánia, Deák Ferenc utca útvonalon haladt, majd újra a Széchenyi térre vonult, ahol lelkesítő beszédek üdvözölték az összegyűlteket. Az újra felkerekedő tömeget a Központi Kávéház előtt Döme cigányzenekara a Rákóczi indulóval fogadta, a Fürdő szálló előtt a Kossuth-nótával várták őket, s a Ferenc József úton már három-négyezren vonultak a Prímási palota elé, ahol először Kemény László egyetemista, majd Meszlényi Pál főispán beszéde hangzott el. A lelkes tömeg a Széchenyi téren oszlott szét Július 27-én este 500 főnyi fiatalság fogadta a 26. gyalogezred Győrből érkező egységét. A városba vezető úton a lelkes éljenzések mellett nótázásra is sor került: „Mégis szemtelenség Mit csinál a szerbség! Ránk ölti a nyelvét A kutya keservét! Préseld ki a lelkét!"

3 Másnap megérkezett a 76. gyalogezred zenekara is, és 8 órakor zenés takarodót játszott a polgárságnak. Aznap este mutatták be Bíró Lajos: 1913- vagy Háború és béke című „aktuális" darabját. A zsúfolásig megtelt nézőtéren egyes lelkesítő jelenetek hatására szinte tüntetés tört ki „Vesszen Szerbia" -, harsogták a nézők. Esztergom nem az egyedüli magyar város, ahol a háború első napjaiban hasonló, lelkes, háborút éltető megmozdulások zajlottak le. A hadba lépés ilyetén üdvözlése országos jelenség volt. A nemzeti és monarchista érzelmek hangos kimutatása, a háború éljenzése többek között azzal is magyarázható, hogy Magyarországon 1848 óta nem volt háború, a felnövekvő nemzedék nem tudta mit jelent a hadviselés, az értelmetlen gyilkolás, és az ezzel járó éhezés, fizikai és lelki nyomor. A városi tisztikar, a városi közgyűlés Esztergom háború előtti utolsó általános, hatévenként esedékes tisztújítása 1914. április 7-én ünnepélyes közgyűlés keretében zajlott. Esztergom vármegye alispánjának megnyitója után megnevezésre kerültek a város régi-új vezetői. A polgármesteri székben, egyedüli pályázóként Vimmer Imrét erősítették meg, aki ekkor már tizenötödik éve töltötte be ezt a tisztséget. A városi gazdasági tanács vezetője Rothnagel Ferenc, a városi főügyész dr. Prokopp Gyula, a számvevő Huray Ferenc, a főmérnök Tiefenthal Gyula, a házipénztárnok Kottra Kálmán lett. A képviselőtestület már ezt megelőzően, 1913- december 31-én újjáalakult és az 1914. évi első közgyűlésen a szakbizottságok megalakítása is lezajlott.

4 A képviselőtestü3. Esztergom, 1914. augusztus 2. 4. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: K-EMÖL) Esztergom szabad királyi város közgyűlési jegyzőkönyve (a továbbiakban: E. szkv. k.j) 1914/1 kgy. sz.. 172