Esztergom Évlapjai 2000

NÉMETH Iván: Majer István utolsó hónapjai

Nyáron Majer István fokozatosan gyengélkedni kezdett. Emberi megérzés, bölcs belátás vezérelte, hogy 1891. február 17-én kelt végrendeletét július 12-én kissé módosítsa. Végrendelete is bizonyítja, mennyire nemes, jólelkű, adakozó lélek volt. Örököseivé közvetlen rokoni környezetét tette. Ezen kívül fiúi tiszteletének és ragaszkodásának jeléül javainak jelentős része szeretett Főegyházmegyéjére és városára hagyományozódott. Könyvtára és könyvgyűjteménye a Főegyházmegyei Könyvtárba került. Emellett jelentős pénzösszeget adományozott a város iskoláinak, valamint azoknak az egyleteknek, melynek tagja volt: Nagygimnáziumi segély-egylet, Városi Kisdedóvoda, Városi Iparossegédek egylete, Esztergom-járási katolikus tanító egylet, Szent Ignác temetkezési egylet, Szent Erzsébet jótékony egylet. Nem felejtkezett el szülőhelyéről, Mocsonokról, első plébánosi állomáshelyéről, Kürtről, továbbá barátairól, valamint minden jó magyar szemefényéről, Budapestről, melynek fejlődéséhez ő is hozzá kívánt járulni a Szent István Társulat, Szent László Társulat, Oltáregylet, Nemzeti Múzeum támogatásával. Betegsége ellen július végén Ems-Badenben keresett menedéket, de sajnos enyhülést ott sem talált. Augusztus közepén még betegebben tért haza Esztergomba. Ágynak esett s kevésbé tudta munkáját, feladatát ellátni. Igazi emberi nagyságát, hivatástudatát, a közjóért való fáradhatatlan ténykedését jelzi, hogy ennek ellenére még a végsőkig megpróbálja betölteni hivatását. Ez az időszak a lassú számvetés, a belenyugvás szakasza is. Leperegtek a szeretett István bácsiban a megélt évek: a szülői ház Mocsonokon" a növendék évek Nagyszombatban, a szüntelen tanulás, a segédlelkészség Muzslán, a tudományos élet, majd az első plébánia Kürtön, aztán pedig a fokozatos előmenetel a főkáptalanban, a rengeteg jócselekedet, az egyházi, közéleti feladatok. Az elhatalmasodó betegség az után arra az elhatározásra bírta, hogy októberben lemondjon a vármegyei bizottsági tagságáról. Bizonyára még örömmel tölthette el az ekkor már reménytelenül beteg főpapot, hogy a közgyűlés érdemére való tekintettel ezt nem fogadta el. Az időjárás fokozatos hidegedésével, télbe forduló évszakunk az ősz, az utolsó ősz lett Majer István életében. Október végén Vaszary Kolos bíboros hercegprímás idős korára és egészségi állapotára hivatkozva elfogadja lemondását az általános érseki helynöki hivatalról. Az utolsó napokban és órákban ágya mellett felváltva virrasztott: Frey Ferenc országgyűlési képviselő, a püspök közeli rokona, Sujánszky Antal vovadrai választott püspök, Majer István egyik legjobb barátja, aki majd követi az olvasó kanonoki stallumban s a főkáptalanban a helyére lép. 162