Esztergom Évlapjai 2000

MAGYAR György: A testi nevelés szerepe és jelentősége Majer István tevékenysége

körülmények között működhessen. A tanulóifjúságot pedig a korabeli szokás szerint pályadíjak kitűzésével sarkallta jobb munkára, eredményességre. Mindvégig a szegény, ám tehetséges növendékek mellé állt, s minden alkalmat megragadott segítésükre. A kisdedóvó intézetnek csaknem két évtizedig volt elnöke. A nép műveltségének emelése életének legnemesebb célja volt. Ennek köszönhető, hogy több könyvet jelentetett meg népszerűsítő szándékkal. így vált országosan ismertté, mint István bácsi. E megszólítás, e név kifejezi népszerűségét s az iránta érzett szeretetet, a megbecsülést s a tudós Majer István ezt büszkén vállalta, nem röstellte. A címzetes püspököt, az érseki helynököt a korabeli egyházmegyei tanfelügyelőt a korabeli lapok „István bácsinak" nevezték. Néhány ilyen irányú mű címe: István bácsii a boldog családapa, István bácsi naptára, A regélő István bácsi. Utóbbi könyvének címe jól kifejezte az írói szándékot „mulatva oktató családi-könyv a nép számára." Művében a tudatlanság, az előítéletek, a babona ellen lépett fel. Mivel tudta, hogy „a köznépnek a tudományos hang nem kellett, s máig sem kell... akikre hatni akarunk, annak a szíve kulcsát kell feltalálnunk - ez atapasztalati lélektannak egyik főszabálya; én tehát ehhez tartottam magamat... a gyakorlati sikert szeretem biztosítani."

2

5 E cél érdekében művében történeteket, meséket olvashattak. A köznyelven írt, könnyen érthető, világos szerkezetű szövegeket didaktikai szándék hatotta át. Majer István nevelni, tanítani akart, mégpedig Istenfélelemre, becsületességre, hazaszeretetre. Szólt az ifjakhoz és az idősebbekhez. írásaiban megjelentek a múlt kiemelkedő alakjai: Pázmány, Széchenyi, Fáy András, Eötvös József - gyakran meseszerű elemekkel keveredve; de eredeti szövegek is, mint a Szózat, bölcs tanácsok. Majer István nem kívánt olvasóitól aszkéta életmódot, de kívánt vidámságot mozgást és tisztaságot. * Ki volt Majer István? Hogyan látták kortársai és ő maga a saját életét? „Fő szakmája kétségkívül a nevelészet. E mellett azonban legbuzgóbb és leghivatottabb művelője volt a népies irodalomnak - írta róla Walter Gyula, a pályatárs.

2

6 „A közboldogság előmozdításának egyik leghatásosabb eszköze - a nép szellemi érettségének elősegítése, úgyhogy ki ez irányban fáradozik, legtöbb érdemet szerez magának, legtöbb igénye van a közelismerésre és tiszteletre. Ez irányban azonban alig tett valaki annyit, mint Majer István."

2

7 Majer István megelégedett ember volt, tudásával, energiájával mindig jól sáfárkodott s igaz ügyet szolgált. Maga így vallott életéről 1885-ben: „Éppen a nevelők, tanítók pályája az, melyen legtöbb örömre, legtöbb elismerésre és hálás szívre lehet szert tenni. Én legalább igen sok örömet élveztem úgy a kisdedóvodákban, mint az iskolákban; úgy is, mint hitelemző, úgy is, mint szaktanár; úgy a falusi, mint a városi, sőt fővárosi iskolák - úgy a szerény képezdei, mint egyetemi tanári székben. - Az embernevelés, képzés, tanítás műtéte magában véve minden ágazatában nemes, sőt magasztos, s ha annak rendje szerint teljesít25. MAJER István: A regélő István bácsi. Pest, 1871. Előszó 6. 26. MAJER István: Jubileumi emlékfüzér. Esztergom, 1885.11. 27. uo. 147