Esztergom Évlapjai 2000

†HEGEDŰS Rajmund: Liszt és Bayreuth

HEGEDŰS Rajmund LISZT ÉS BAYREUTH* Liszt Ferenc életében egyes városok fontos, meghatározó szerepet játszottak. Fiatalon Párizsba került és bár nem vették fel a konzervatóriumba, mégis itt bontakozott ki művészetszemlélete, itt aratta virtuóz zongorajátékával első igazi nagy sikereit; itt ismerkedett meg a fiatal forradalmárírókkal és zeneszerzőkkel, akik mindannyian az új romantika hívei voltak; Párizsban élte át 1830-ban a júüusi forradalom eseményeit és itt alakultak ki utópisztikus, majd keresztény szocialista nézetei a társadalmi ellentmondások megszüntetésére. Genf a „vándorévek" (Années de Pelerinage) egyik központja, a művelt, felvilágosult és irodalmilag is tevékenykedő Marié d'Agoult grófnővel való boldog együttélés színhelye. Mrnt nagyhercegi karnagy 1843 óta Weimarban élt, irányítása alatt a város színháza a német zenei élet élvonalába került: az általa vezényelt 43 operából hét ősbemutató volt. Rómában 1860 óta fordult meg gyakrabban; itt kezdett az egyházi zene reformjával behatóbban foglalkozni, ezekben az években alakult át Liszt abbévá. Pesten, ahol 1839-ben talált először egymásra a nemzet és a művész, azt várták tőle, hogy felvirágoztassa a magyar zenei életet, hogy a város zenei életünk központja legyen. Mindenütt, ahol élt, lázasan dolgozott, komponált és vezényelt, „a hangok művészetének baccalaureusaként" cikkeket, tanulmányokat út, oktatott és hangversenyzett; csak egy város volt, ahol csupán otthon szeretett volna lenni. És ez a város életének utolsó városa, a bajorországi Bayreuth volt. Liszt 1872-től haláláig többször is megfordult a városban, személye lassan ismertté vált Bayreuthban. A bajorok gyakran láthatták az idős férfit az utcán, amint a Wagnergyerekekkel sétált, ahogy leányával és az unokákkal kikocsizott. Bizonyára sokan megfordultak a szikár, magas, fehér hajú, mindig feketében járó, rendkívül elegáns idős úr után. Akik még nem ismerték, megkérdezték ilyenkor: „Ki ez az úr?" A válasz mindig ugyanaz volt: „Wagner úr apósa". Liszt Ferenc a bayreuthiak szemében Wagner úr apósa volt. így ismerték, ezért tisztelték. Mert Bayreuth csak egy zeneszerzőt ismert és ez Wagner Richárd volt. Ő emelte ki az ismeretlenségből ezt a kis vidéki várost és az ő munkássága tette egyben naggyá is azt. Wagner neve elválaszthatatlan Bayreuth nevétől. Ezért, szememben a „Liszt és Bayreuth" cím egyben azt is jelenti: Liszt és Wagner. Liszt maga is sokat tett azért, *A szerző megjegyzése: írásom előadásként hangzott el 1986. március hó 19-én Esztergomban, a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ szervezésében, a Liszt Ferenc és kora című sorozat keretében. A második előadásra a Liszt Ferenc Társaság rendezésében 1986. szeptember 26-án került sor Budapesten, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum nagytermében. Amikor 1965 nyarán Bayreuthban jártam, idős, már a nyolcvanhoz közel járó idegenvezetőm sokat mesélt Lisztről és Wagnerről; tőle tudtam meg, hogy Liszt Bayreuthban mindig csak Wagner apósaként szerepelt. Bayreuth valójában csak egy zeneszerzőt ismert és az, Wagner Richárd volt. Idegenvezetőm világosított fel arról is, hogy a város régi temetőjében hol találom meg Liszt sírját. 125