Esztergom Évlapjai 2000

HETVESNÉ BARÁTOSI Judit: ínség Esztergomban (1866. - 1867.)

12. Süttő - bikoli út 13. Szigeti parterősítés. 5 4 A bizottság megállapította, hogy a megma­radt pénzből néhány megkezdett útvonal befejező munkáihoz egy nagyobb összeget szük­séges biztosítani. A kisebb részéből Szenttamás és Víziváros néhány fontosabb útját és terét ki tudták köveztetni, ahol „a pocsolyák rondasága megfeneklik", valamint több vízeresz javítása és kövezése lehetővé válna, mert a hegyekből időnként lezúduló esővíz nagy mennyiségű anyagot mos le ilyenkor a város központjába. Egy fatális eset miatt a szép elképzelésből nem valósulhatott meg semmi. Kamocsay László császári és királyi adószedő, az ínségpénztár kezelője - bár rendszeresen jelentése­ket, kimutatásokat kellett készítenie, a kiadható összeget csak a vezetőség utalványozása után adhatta ki, s az ellenőrzések sem maradtak el: 1867. március 5-én a vármegye főispáni helytartója váratlanul megvizsgálta az ínségi pénzalapot és a jegyzőkönyvben hiánytalan kezelést állapított meg - a rábízott ősszeggel hűtlenül sáfárkodott. Június 16-án már az adószedői hivatal jelezte, hogy a megyei tisztviselők fizetése után az adóösszeget nem fizette be. Ezért Závody Antal másodalispánnak kiadták az ügyet kivizsgálásra, így azonnal kiderült a rábízott pénztárak 25004 forint hiánya is. Másnap már „felolvastatott Meszéna Ferentz Esztergom megye tiszti főügyészének kérelme, illetőleg keresete, melyben Kamocsay László Esztergom megyei ház és egyéb alapítványi pénztárak hűtlen kezelője úgy ennek neje született Wiber Terézia asszonynak - Esztergom Szabad királyi város hatá­rában létező összes házi bútorok és termesztményeinek - lezárolása és rögtöni biztosítása tárgyában." 5 5 Június 28-án az ínségügyi bizottmány feladata végeztével utolsó ülését tartotta, és szo­morú szívvel vette tudomásul, hogy az elképzelt munkák nem valósulhatnak meg a város­ban, mert „az ínségi pénztárból - mint 'köztudott dolog - 10680 forint 92 1/2 krajcárt elidegenítetett." Ezután az események gyorsan peregtek a volt megyei pénztáros körül, akit talán a gondjaira bízott nagy pénzösszeg szédített meg. Július 2-án: „Kamocsay Lászlót, e Királyi város lakosát - a megyeházához miután ellene bűnfenyítő eljárás rendeltetett - bekísérni kéretik." 5 6 Július 19-én pedig már úgy említik, hogy „néhai Kamocsay László által elidegení­tett árvatári alapot illetően 2500 ft. állampapír megsemmisíttetett. ... A vizsgálati fogság­ban öngyilkossá lett, hagyatékából jóformán semmi sem térült meg." 5 7 A megyei ínségügyi bizottmány megalakulásától eltelt több mint egy év alatt havonta szükség szerint többször is ülésezett, a köztes időszakban, ha a teendő sürgős volt, vagy nem érintett mindenkit, „ülésen kívül" gyűlt össze néhány tag, így a Duna két partján elte­rülő megyéből nem kellett átkelni a folyamon egy - egy megbeszélésre. 54. KEMÖL Esztergom vm. i. b. jkv. 1867/120. 55. KEMÖL Esztergom, m. p. Mut. 1867/2461. 56. KEMÖL Esztergom m. p. Mut. 1867/2828. 57. Esztergom vármegye. (Szerk.: Borovszky Samu) Bp. 1908.421. 123

Next

/
Thumbnails
Contents