Esztergom Évlapjai 2000

HETVESNÉ BARÁTOSI Judit: ínség Esztergomban (1866. - 1867.)

pontos fizetés, naponként szükséges szekeres és kézi napszámok megállapítása. A kimutatások elkészítése az ütbiztosok, útfelügyelők, útkaparók feladata lett,

3

3 ezért vásároltak részükre: papirost: 3 Ft. 60 kr., 48 vastollat: 40 kr., 2 font pecsétviaszt: 2 Ft., 48 irónt: 2 Ft.-40 kr., összesen 8 Ft. 40 kr. értékben.

3

4 A három napra odaérkező munkásokat név szerint kellett feljegyezni és foglalkoztatni minden percben őket. Számukról és bérükről hetenként kimutatást adtak le a királyi ínségügyi biztos számára. A munkásokat hetenként kétszer - szerdán és szombaton - fizette ki Barta Endre megyei alszámvevő, akit a szekeres napszámosok közül valaki mindig elvitt Esztergomból a munkahelyekre és a kifizetések után vissza is szállított a kiindulási pontra.

3

5 A tárnokmester külön felhívta a figyelmet, hogy a „több műszaki ügyességet" igénylő munkát ne ínségmunkásokkal végeztessék. Az ínségügyi bizottmány viszont úgy döntött, hogy ahol lehet, házi készítéssel oldják meg a feladatokat - mert így olcsóbb - csak ahol nem megy másképpen, ott alkalmazzák a vállalkozási rendszert. Például: „a (Garam) kövesdi útvonalon lévő úgynevezett Csava hídnak fája oly annyira korhadt: hogy azon az átjárás a legnagyobb veszéllyel van összekötve." Huts Miklós ácsmestertől kértek rá költségvetést, aki végül is 233 Ft. 91- kr-ért készítette el. Az útépítéshez szükséges követ a megye felvidéki részére a kövesdi uradalom kőbányájában fejtették, melyért „rendes köb ölre összerakva 3Ft. 25 kr-t", a fuvarosoknak 1000 darab tégla elszállításáért 3 Ft-ot fizettek. A Garam-hídi kavicsbányából kitermelt kavicsért szállítással együtt kupaconként az alábbi összegeket fizették."

3

6 A munkások nehéz fizikai megterhelés esetén béremelést kértek, ilyenkor indokolt esetben változtattak az előre betervezett árakon, pl.: a nagysápiaknak „hegynek menve kell a követ hordani", ezért 21 krajcárral megemelték a kő prizmáját. A szölgyémiek a nagy távolság és a rossz út miatt naponta 66 - 80 krajcárnál nem tudtak többet keresni, ezért 8 forintról 10 forintra emelték egy köböl kő szállítási bérét. A munkáért a megyében elsősorban Müller Lőrinc állammérnök volt a felelős, aki folyamatosan ellenőrizte a különböző munkahelyeket, ezért sokat kellett utaznia, pl.: 1866. 33. KEMÖL Esztergom vm. ib. jkv. 1866/49. 34. KEMÖL Esztergom m. ib. jkv. 1867/1335. KEMÖL Esztergom vm. ib. jkv. 1866/4936. KEMÖL Esztergom vm. Ib. Jkv. 18866/61 A Garamtól a párkányi határig a vasútig a magas hídig Párkány helységig hajóhídig 60 kr. 80 kr. 90 kr. 1 Ft 10 kr. 1 Ft 20 kr. 116