Esztergom Évlapjai 2000

ORTUTAY Andrásné: Társadalmi és egészségi viszonyok Esztergomban a XIX. század negyvenes éveiben

közönségesebb betegek számára bútorozva s egymástul egy konyhával elválasztva vannak."

4

2 Az ispita létrehozásában, ügyei intézésében nagy szerepe volt Palkovics Károly főorvosnak, Beszl (Peszl) Albert és Helischer (Heliser) József városi tanácsosoknak, valamint Effner Ferenc sebésznek, aki a betegeket ingyen látta el. Tehát nem csak a gondozottakat nem választották el élesen, összekapcsolódott a két épület, egész tevékenysége, gazdálkodása is. Az ispita alapítvány pénzügyeit is Helischer József hozta rendbe. Az alapítvány tőkéje 1841-ben 42 956 Ft volt.

4

3 Ez az összeg gyarapodott adományokból, hagyatékokból és azok kamataiból. (Az 1840-ben meghalt Argauer Máté plébános 100 Ft-ot hagyott e célra, ugyanennyit ajánlott eltartásáért egy városi csősz, de előfordultak 3 -5 Ft-os adományok is.)

4

4 Az is megesett, hogy a gondozásra szoruló maga fedezte felvételének és eltartásának költségeit. Guba József 1840-ben önmaga ellátására képtelenné válván eladta szőlejét, borát, kifizette adósságait, gyermekeit, s a megmaradt pénzt az „árvák pénztárába" fizette, az „Ispita- tulajdon tömegének növelésére", hogy felvétessék a szegények házába. így lett „zsoldos", akinek az ellátáson kívül más juttatás is járt. Ezért vette 1842-ben vita nélkül tudomásul a takarékos nemes tanács, hogy „Hangos János és Guba József zsoldosoknak fehér ruha adatik."

4

5 Az ispita tőkéjét növelték a város által kiszabott, kisebb de gyakori büntetések is. 1841-ben „Steinlein János f. é. augusztus 14-én az egyházi rendelet szerint tilos napon a koronához czimzett fogadójában muzsikát tartott" - az ezért kirótt 4 Ft büntetést be kellett fizetnie „a kórház alapítványába mindennapi szükségletekre."

46 Pénzen kívül támogatta a város az ispitát építőanyaggal (téglával, mésszel), iparos munkák fizetésével (kőművesmunka, üvegezés, a kápolna rézműves munkái).

4

7 Rendszeresen gondoskodtak tüzelőfáróL 1843-ban Helischer terjesztette elő, hogy „a város ispitájának fűtése, fája nem lévén, néhány öl fa a város majorjából kirendeltessék."

4

8 Igaz, a felülvizsgáló főorvos, Palkovics Károly évente elégedetlenül jelenti, hogy „a beteg és szegények háza tisztátalan és rendetlen légyen", betegek ellátására kevéssé alkalmas, s „Hogy a városi kórház és szegények háza pénz hiánya végett elég sinló álapotban legyen". A jegyzőkönyvek viszont a város vezetőinek jó lelkiismeretét tükrözik: 42. SZÁLLÁSI: 38-44. - SZABÓ Mária: Az esztergomi kórház történetéhez - a városi könyvtár Lőrinczy - emlékeinek nyomában, in Esztergom Évlapjai 1983- 357-372., Jegyzőkönyv 1839/1555. 43. Jegyzőkönyv 1841/104344. Jegyzőkönyv 1840/1210. 45. Jegyzőkönyv 1840/1017,1661,1842/369. 46. Jegyzőkönyv 1843/2333. 47. jegyzőkönyv 1841/1843,2442. 48. Jegyzőkönyv 1841/2442,1843/235, 2564. Egy-egy alkalommal 12 szekér fa járt, fuvarozásra alkalmanként 106 Ft-ot költöttek. 102