Esztergom Évlapjai 1994

TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ ÉVA: Könyvkiadás, könyvterjesztés, olvasás Komárom és Esztergom vármegyében (1705-1849)

az évek során kevés változáson mentek keresztül - a sok utánnyomás is ezzel magyarázható - szinte mindegyik a betűk ismertetése után azonnal a vallási ismeretekre tért át. Baranyay József

3

2 említi, hogy a református, vagy "komáromi" abc 5000, később 2000 példányban hagyta el a nyomdát. Az egész Dunántúlon a legkeresettebb tankönyv lévén, folyamatosan kellett kiegészíteni. A magyar abc-könyvek különböző kiadásain kívül latin ill. kétnyelvű alapfokú tankönyvek is megjelentek.

3

3 Hasonló keresettségű volt a Szent Históriának Summája, a Hármas Kis Tükör,

3

4 a Hübner-féle Száz és négy válogatott biblia-béli Históriák 3

5 az alapvető hittankönyvek, katekizmusok.

3

6 Ebbe a csoportba tartozik az egyházi ismeretterjesztő, a nép számára írott irodalom is,

3

7 mindkét felekezetnél és a különböző énekeskönyvek.

3

8 Megjegyzendő, hogy ennek ellenére az esztergomi nyomdákban ebből a kiadványféleségből meglehetősen kevés utánnyomással találkozunk.

3

9 Elvétve találunk utalásokat a kiadványok tényleges példányszámára. A Prímási Levéltárban talált forrás alapján

4

0 1824-ben a Moliminum 2000 példányban jelent meg, a Szent Anna tisztelete (1824) 500 példányban készült. A két kiadvány előállítása a kötéssel és az illusztráláshoz szükséges rézmetszetekkel együtt 1406 forintba került a bécsi érték szerint. Néhány komáromi alkalmi nyomtatvány példányszámáról Szinnyei József naplójegyzetei tájékoztatnak.

4

1 Nem ennyire homályos a kép az időszaki sajtót illetően. Azt pontosan nem tudjuk, hogy pl. a Mindenes Gyűjtemény hány példányban jelent meg, de az bizonyos, hogy - főleg az első években - jóval nagyobb mennyiségben készült, mint előfizetőinek a száma. Erre a feltételezésre Péczeli szép reményei jogosítanak fel, aki "kilentz-száz vagy ezer", sőt "ezeren feljül" reméli az olvasók számát 4

2 A Laura 520 példányban jelent meg, a szabadságharc komáromi napilapjai pedig 500-5000 között mozogtak tartalmuktól, aktualitásuktól függően. A források rendkívüli hiányossága késztetett arra, hogy az 1711-1800 közötti időszakban megjelent nyomtatványok szóródása alapján valamiféle következtetésre jussak a példányszámot illetően. Azért korlátozom az elemzést a jelzett időközre, mert az Országos Széchényi Könyvtár RMNynyilvántartása erről az évkörről ad rendkívül fontos és értékes információkat, a hazai gyűjtemények mellett a külföldi lelőhelyeket is feltüntetve példányszámmal és raktári jelzettel együtt. A vizsgálódást 1981. március 31-én zártam le. A régi magyar nyomtatványok bejelentése - a feldolgozás és a szerzeményezés függvényeként - folyamatosan történik, így ez a hivatkozási lehetőség sem mondható teljesnek. Tisztában vagyok vele, hogy ez a módszer sem megbízható, hiszen a könyveknek is megvan a maguk sorsa, lehet csupán véletlen is egy-egy kiadvány több példányban, több gyűjteményben való megmaradása. Mégis megkísérlem, hiszen ha konkrét célomat nem is érem el vele, az legalább kitűnik, hogy melyek a ritkaságszámba menő kiadványok. Napjainkban már kuriózumnak számítanak az öt példányon aluli nyomtatványok. Vizsgált időszakunkban ebbe a kategóriába tartoznak a Töltésiés a Turótzi-nyomtatványok, Royer Ferenc Antal néhány terméke.

4

3 Különösen sok az ilyen megközelítésű kiadvány a Wéber Simon Péter nevével jelzettek között,

4

4 kevesebb Weinmüller Bálint

4

5 és özvegye

4

6 termé98