Esztergom Évlapjai 1994

SZÁLLÁSI ÁRPÁD: Az orvosi bibliofília és Helischer József esztergomi könyvtára

SZÁLLÁSI ÁRPÁD Az orvosi bibliofília és Helischer József esztergomi könyvtára Az orvosi ritkaságok gyűjtésének, a "medicinális bibliofiljának" nagy hazai hagyományai vannak. Műkedvelő művelői között nem orvosok is akadnak. Közéjük tartozott az esztergomi Helischer (vagy Heliser) József (1779-1844), aki szerény anyagi lehetőségeihez mérten igen értékes kollekciót hagyományozott szeretett városára. Európát végig gyűjtő ősei és rokonai (természetesen nem vérszerinti kapcsolatról van szó) között akadnak hungáriai hírességek, akikkel csak szándékában versenyezhetett. Az eredmény mégis meglepő, különösen ami a latin és német nyelvű orvosi szakkönyvek számát illeti. Jelezvén, hogy hercegi bibliotéka és hercegprímási palota nélkül (sőt annak szomszédságában) is csodát művelhet a szívós gyűjtői szenvedély. Nem akárkik nyomába lépett a múlt század reformkori éveiben. Ha csak Zsámboky János nevét említjük mindjárt elámulhatunk a vállalkozás merészségén. Ő ugyanis minden idők egyik leghíresebb orvosi könyvgyűjtőjeként a XVI. századi török-dúlta hazájától távol, Európa szerencsésebbik felében tett máig tartó hírnévre szert. Elsősorban orvos-történészként (esetében a kettő külön értendő), mert egyrészt az Icones medicorum, valamint az Emblemata című latin nyelvű forrásműveit a hivatásos és műkedvelő orvostörténészek napjainkig világszerte használják, másrészt ő adta ki először Bonfini történeti munkáját Magyarországról (Rerum Ungaricarum Decades Quattuor. Bázel, 1568.), összegyűjtötte és "sajtó alá rendezte" Janus Pannonius költeményeit (Bécs, 1567.), hogy csak a legismertebbeket említsük. A máig tartó hatás elsősorban az Icones... címűre vonatkozik, teljes titulusa: Icones Veterum Aliquot Recentium Medicorum Elegiolis Suis Editae. Opera /., amelynek első kiadása Antverpen nyomdájában jelent meg (1574), majd ugyanott 1589-es és 1603-as dátummal, példáját követte Amsterdam két kiadással (1612 ; 1615), végül napjaink facsimile-buzgalma 1985-ben újra megjelenéshez segítette. Aztán hogy ez a derék doktor még érdekesebb legyen számunkra, Tinódi Krónikáját 1558-ban ő ültette át latin prózára (Rerum Ad Agriam Anno MDLII. gestarum, breuis Narratio), hogy a magyarul nem tudó Miksa császár a Tinódi Lantos Sebestyén által neki ajánlott művet olvasni tudja. Zsámboky (1531-1584) bibliotékája 3000 kódex értékű orvosi ősnyomtatványból állott, ezt vette meg potom pénzért II. Rudolf, Habsburg uralkodó, s ez a gyűjtemény képezi a bécsi Nationalbibliothek alapját. Azt csak mellesleg említjük meg, hogy a derék magyar orvos 26 éves korában már a bolognai egyetem tanára volt, s a tizenegy 71