Esztergom Évlapjai 1994
HORVÁTH ALICE: "Musis Patriis - Gratisque Posteris" -Öt múltszázadi könyvtár építéséről
épületét az egykori középkori városfal mellett újonnan kialakított telektömb szélén, valószínűleg a részben feltöltött árok területén helyezték el. A Vízivárost egykor védő sánc- és árokrendszer helyén ugyanis már Batthyányi I. József (1776-1777) hercegprímás sétateret létesített, Rudnay prímás pedig házhelyekre osztotta fel 1829-ben. A saroktelket Beimel József nyomdász kapta meg, aki azonban nem kezdett építkezésbe. Ezért Kopácsy József prímás a telket visszavette és maga kezdett oda emeletes házat építeni. 1847-ben bekövetkezett halála megakadályozta az építkezés befejezésében. 1852-ben Scitovszky János érsek az épület telkét a megkezdett épülettel együtt átadta a főkáptalannak azzal, hogy ott a főszékesegyházi könyvtárat felépíti és fenntartja. Az 1853-ból fennmaradt iratokból megtudjuk, hogy "ekkor már az épület első és legfőbb részének falai annyira fölemelvék, hogy arra a födélszéket, mely már szinte kész, rá lehet tenni a romlásnak elhárítása végett..." A részletes költségvetésből, amelyet ekkor Feigler prímási építész készített, kiderül, hogy a még hiányzó összeg az épület hátsó részének felépítéséhez szükséges. Az épület tervei jelenleg lappanganak, vagy elvesztek. A fényképről ismert földszinti és emeleti alaprajz, valamint a tetőzet terve ismert. (18.; 19.kép) Prokopp Gyula mutatott rá, hogy 1853. október 24-én a főkáptalan a Bibliotheca építkezésének a vezetéséért 100 forintot utalt ki Hild Józsefnek. Több hasonló eset elemzésével Prokopp meggyőzően bizonyította, hogy Hild csak az általa tervezett épületek építésének vezetését vállalta el, tehát joggal tekinthetjük őt a Bibliotheca tervezőjének. 2 3 Hild - korában szinte egyedülálló módon - a "teremkönyvtár" gondolatától eltávolodva, rendeltetés szerinti helyiségeket, racionalista könyvtárépületet tervezett. (20.;21.kép) Ezt részben a helyi adottságok indokolták, azonban a megoldás elődjének valószínűleg joggal tekintjük édesapjának, Hild Jánosnak 1807-ben készült "Nemzeti Múzeum" tervét. Széchényi Ferenc ugyanis, nagyjából Teleki Sámuellel egy időben gyűjtötte össze saját bibliothecá-ját. Könyveiből azonban nem. családi hitbizományt alakított ki, hanem 1802-ben, "nemzeti könyvtárnak" ajánlotta fel azokat. A könyvgyűjteményt 1802-ben Pesten a pálos rend könyvtárában helyezték el. Ekkor festette ki ennek mennyezetét Széchényi Pietro Rivettivel a milanói származású festőművésszel. Ezt, a "nemzeti könyvtár" eszméjét kifejező festést (15.kép) 1990-ben tüntették el, korunk új purizmusa jegyében, a korábbi pálos festmények kedvéért. 2 4 Miller Jakab Ferdinánd, Széchényi könyvtárnoka volt az, aki a londoni British Museum mintájára egyesíteni kívánta a nemzeti könyvtár és régiségtár anyagát, s 1806-ban kidolgozta a "museum Hungaricum" tervezetét. Ennek építészeti megfogalmazásában tervezi meg először Hild János a régiségtártól elkülönítve a könyvtárterem mellett a "ruhatár, dolgozószoba, olvasótermek, irodák" funkcióban jól átgondolt sorát. (13.;14.kép) Noha Hild János Nemzeti Múzeum terve nem valósult meg, ezt a racionális elgondolást valósította meg Hild József már romantikába hajló formanyelven Esztergomban. A meglehetősen kellemetlen alaprajzú esztergomi telek utcai frontján, nyugodt szimmetriájú középrizalitos, egyemeletes épületet tervezett, (22.kép) a rizalit felett a művein szokásos attikafallal, ame55
