Esztergom Évlapjai 1994

HORVÁTH ALICE: "Musis Patriis - Gratisque Posteris" -Öt múltszázadi könyvtár építéséről

1818-tól Engel a Lichtenstein hercegek udvari építészeként Joseph Kornháusel örökébe lép, a Mödling melletti Wiesenthofot építi (1820­1822), és a morvaországi Wranau és Lednice templom és kastélyépületein (1820-27) dolgozik. Engel pannonhalmi kolostorterve, amely a könyvtárat is magában foglal­ta - csakúgy, mint a korábbi barokk átépítési terv, teljesen új épületkomp­lexum felépítésére tett javaslatot, azonban szerencsésebben foglalta a francia klasszicizmus szigorú szimmetriájának kereteibe a régi templomot. (7. kép) A középkori eredetű északi várfal- és a nyugati torony feladásával kije­lölte ennek az új alaptervnek az északi határát. Az építkezést 1824-ben kezdték el. Az alépítmény és a könyvtár nyugati terme (8.kép) a kcrinthuszi oszlop­rend által tartott karzatokkal, valamint a lapos szegmensívü íves fa födém is készen volt már a tervek tanúsága szerint, amikor Packh János vette át az építkezés vezetését. (9.kép) A Packh által tervezett, szerkezetileg igen jól megoldott bővítés a meg­levő falak szellemes felhasználásával készült. A bővítés által "T" alaprajzú könyvtárterem jött létre. A két tér kapcsolatát, a hosszirányú és kereszt­irányú tér közötti összeköttetést a terv első változatában "diafragma"-val oldotta meg, amely a bécsi udvari könyvtár Erlach-i térkapcsolásának hatását mutatja. A terv továbbfejlesztésénél Packh az íves összekötő nyílást szabadon hagyta. Az oszlopos megoldást csak a végfalon alkalmazta - belekompo­nálva a látványba a könyvtár előterének kapuját is. A "T"-alaprajzú tér ré­szeinek nagy nyílással való összekapcsolása sokkal szervesebbé tette az összeköttetést. A történeti könyvtárak építészetében mindig fontos szempont volt a megfelelő természetes megvilágítás, hiszen bármilyen égés hihetetlen károkat okozott volna. A már említett Teleki Sámuel leveleiben egyre fi­gyelmezteti Bibliothecariusát: "most is recommendálom kegyelmédnek a Bibliotheca Törvényeinek szoros megtartását... tűz a küszöbön belül ne ke­rülhessen...". 1 7 A pannonhalmi "T"-alaprajzú terem mélységében való természetes meg­világítása volt a legnagyobb építészeti probléma, amelyet Packh a felülvi­lágító alkalmazásával zseniálisan oldott meg. A két hevederívre épített felülvilágító a terem boltozatának koncepcióját is szerencsésen meghatározta - tagoltabban épült, mint a kortárs Korn­háusel bécsi Schottenstiftben épült könyvtárnál. Pannonhalmán a két apszis által lezárt teret korinthuszi oszlopok által alátámasztott galéria veszi körül. A finoman mintázott padlóburkolat és a berendezés egysége Packh művészetének egyik legjelentősebb emléke. (10.kép) Az 1824. május 6-án kezdett könyvtárépítkezés 1836-ban fejeződött be teljesen. Az építkezés részleteit az eddig legteljesebben a közelmúltban el­készült monográfia-vázlat foglalta össze. 1 8 A könyvtár tömbje a monostor tervezett átépítésének meghatározó ele­me lett volna. Packh további tervváltozatai (egytornyos vagy kéttornyos változatban) a könyvtártömb déli oldalon való megismétlésével szolgálták 53

Next

/
Thumbnails
Contents