Esztergom Évlapjai 1994

HORVÁTH ALICE: "Musis Patriis - Gratisque Posteris" -Öt múltszázadi könyvtár építéséről

gyek, az überschlagot a szükséges materialékről és költségről, hogy az idén Isten segedelmével, hozzá készülhessünk."

5 Eredetileg két terv készült a tékához. Az egyiket Ernst Koch bécsi építész, (2.kép) a másikat Ugrai László a Bécsben tanult kolozsvári építész, a "centrális elgondolás nagy mestere" készítette.

6 Ugrai centrális terve kétségkívül eredetibb. (3.kép) Michelangelo központos könyvtártervén túl az oxfordi Radcliff Camera köralaprajzú könyvtárának, vagy a Wolfenbütteli könyvtárnak a rokona. Nyolcszögalaprajzú, karcsú oszlopokkal körülvett belső terével, s finoman tagolt homlokzatával különös szépségű alkotás lett volna. Teleki azonban a valószínűleg bécsi Ernst Koch tervét részesítette előnyben, aki a városi házhoz sokkal problémamentesebben illeszkedő, hosszanti teret tervezett, körben oszlopokkal alátámasztott galériával. Ezt a megoldást, Teleki fiatalkori utazásai során kedvelhette meg, hiszen pl. a zürichi középkori kolostortemplom a Wasserkirche belső terét a XVII. század végén alakították nyitott központi terű könyvtárrá. A kivitelezést Marosvásárhelyen Török (Tirk, Türk) Antal (1750-1798) építőmester kezdte, akivel 1797. július 16-án Teleki Sámuel kancellár szerződik marosvásárhelyi háza és könyvtárterme felépítésére 7 Török Antal a szerződésben kötelezte magát, hogy a "Teleki házat az elébe adott delineatio szerint építi fel." Török korai halála miatt új pallért kellett keresni. A választás Schlaff Ignácra esett. Schlaff híres volt boltozási tudományáról s részben átdolgozta a tervet, sokkal biztonságosabb pillérekkel, kisebb boltmezőkkel oldotta meg az építkezést. (4.kép) "... A Pallérunkhoz jó bizodalmunk vagyon. Gondolnám hogy őtet Excellenciád is ismerheti, mert gróf Bethlen Miklós ő Excellenciája hozta volt be Küküllővári nagy palota boltozására, s azután élete végéig pallérjának tartotta, holta után Bethlen Gergely Ö N.sága vette pallérjának és most az ifjú gr. Bethlen Gergely úrtól is tudakozhat róla Excellenciád ottan Bécsben..." írta Gyújtó Sándor, Teleki gazdasági ügyeinek intézője 1799. április 24-én kelt levelében.

8 Ezen a napon, 1799. április 24-én kezdtek az építkezéshez, augusztusban készen állt a falazás. A tetőt a bonyhai kastély és Küküllővár tetőzetének készítőjével, Schőn Krisztián ácsmesterrel csináltatták, "franczia formára".

9 1802-ben készültek el az építkezéssel, augusztus eleje és október vége között Teleki maga irányítja a könyvek elhelyezését. A kortársak lelkes csodálatának érzékeltetésére Kazinczy Ferencet idézzük: "... a galéria a palota hajójának négy oldala körül két emeletre van osztva, s a felsőbb galériáról vas balusztrádok mellől lehet a hajóba letekinteni. Az építőmester szerencsésen s értelemmel tette a rajzolatot... Szerencsésnek nevezem azt az órát, mely elmosá rólam azt a szennyt, hogy nemzetemnek e kincsét mindeddig nem láttam...".

1

0 Egy század után Erdély művészetének tudós kutatója így írt: "... a háromhajós, emeletes templomnak is beillő hatalmas empire csarnok: egykorú könyvszekrényeivel, rácsozataival, a görög bölcselők és szépírók szobraival, koszorúzott rámájú festményeivel harmonikus szépségben tükrözteti vissza a klasszikusokért hevülő nagy erdélyi főúr világát: ily gyönyörű könyvtárterem nincs még egy magyarföldön."

1

1 51