Esztergom Évlapjai 1994

HORVÁTH ALICE: "Musis Patriis - Gratisque Posteris" -Öt múltszázadi könyvtár építéséről

HORVÁTH ALICE "Musis Patriis - Gratisque Posteris" Öt múltszázadi könyvtár építéséről I. Bevezetés "Musis Patriis, Gratisque Posteris..." - "A Haza múzsáinak és a hálás utókornak" - olvasható a marosvásárhelyi Teleki téka bejárata felett immár két évszázada. A humanizmus hagyományait folytató hazai könyvgyűjtők munkásságának eredménye a felvilágosodás és a reformkor évtizedei után mintegy 3500 hazai könyvtár több mint két és fél millió könyvvel. A múlt század közepén száz felett volt azoknak a magyarországi könyvtáraknak a száma, amelyekben 10 000-nél több kötet volt, s amelyeket a "hálás utókor" tovább gyarapíthatott. "Bibliotheca", a könyvtár, és a könyvtár épülete is, s a történelem könyvgyűjteményeinek változásával az azokat befogadó építészeti keret is állandóan alakult. Az ókorban és a középkorban az "írás" tudományának gyűjteményei valóságos "szent tárgyak", s a könyvek másolása és őrzése csaknem az egész középkor folyamán egyházi, illetve szerzetesi tevékenység A XIV. századtól az egyetemi könyvtárak, a XV. századtól a világi közgyűjtemények és tárházaik jelentősége nő meg. Hazánkban a kolostorok könyvtárait a szórványos könyvjegyzékek alapján képzelhetjük el. Vitéz János könyvtáráról, Mátyás Corvinájának termeiről csupán leírások tudósítanak. Európában a XVI. századtól kezdve lesz általános a "Schaubibliothek" építése: a könyvtárakat kívülről palotaformájúra építették, belül egy vagy több reprezentatív teremmel, ahol a könyvek a falak mentén, magas könyvszekrényekben vagy polcokon voltak kiállítva. A teret és a bútorzatot együtt komponálva tervezték, mint a firenzei Bibliotheca Laurenziana-ban Michelangelo (1524), vagy a Domenico Fontana által épített vatikáni könyvtárban (1588-tól). A könyvek kezelésének megkönnyítésére a XVII. században kezdik a kiugró konzolokon nyugvó, vagy oszlopokkal alátámasztott galériákat körbevezetni. Közülük az egyik legrégibb az 1634-40 között épült oxfordi Bodleian könyvtár. Magyarországon a barokk egyházmegyei és szerzetesi könyvtárak a XVIII. században általában földszintes (mint a kalocsai Patachich Ádám féle könyvtár), vagy kétszintes "díszkönyvtár" formájában épültek, mint az egri Lyceum könyvtára. A felvilágosodás racionalizmusa azonban a könyvtárak építésében is újabb változatok felé nyitott utat. Tanulmányunkban 49