Esztergom Évlapjai 1994

TAKÁCS JÓZSEF: Toronyórakezelők Esztergomban a XIX. század első felében

keze alatt az órák "felettébb rosszul és hamisan" jártak, ezért javításukat és felhúzásukat egy másik helybeli mesternek kellene átadni. Mindenesetre az 1837. évi javításkor vállalt 4 évi jótállási idő leteltéig Mayer kötelessége a karbantartásuk.

9

8 Néhány héttel később egy Mayer becsületét sértő ügy robbant ki. Két legénye ugyanis, akik korábban Szlováki József vízivárosi lakatosnál dolgoztak, de az elbocsájtotta őket, bosszúból május 26-án éjjel leverték és elvitték Szlovákinak a kapuja fölé kifüggesztett lakatoscímerét, ami később Mayer padlásáról került elő. Szlováki bűnpártolással, orgazdasággal (sőt burkoltan még felbújtással is) megvádolta Mayert. A vizsgálat ugycn tisztázta és igazolta ártatlanságát, de legényeit 4 napi elzárásra ítélték.

9

9 Időközben a polgármester már felvette a kapcsolatot Melicher Vince helybeli órásmesterrel

10

0 és a toronyórák javítására ajánlati költségvetést kért tőle. A szeptember 6-i gazdasági ülésen személyesen megjelent Melicher némi alkudozás után 100 Ft-ért vállalta a javítást, 3 évi jótállással. Egyúttal a toronyórák november 1-től való kezelésével is megbízták.

10

1 A plébániatemplom órájának felhúzásáért 28, a barátoknál levőért 20 ezüst Ft volt a bére.

10

2 Három év múlva (!) a templomtoronybeli órák állapota annyira megromlott, hogy már felhúzni is alig lehetett azokat. Melicher jelentette a tanácsnak, hogy javításuk indokolttá vált, amit ő három évi jótállással, 54 Ft-ért el is vállalna. A tanács azonban úgy vélte: a Melicher gondjaira bízott órák "több ízben rendetlenül s ígérete ellenére nem a legpontosabban jártak", ezért Pintig Ignác helybeli órást a gazdasági ülésre beidézték, nyilatkozzék: vállalná-e a toronyórák javítását és mennyiért? Helyszíni szemle után 60 ezüst Ft-ban és 6 évi jótállásban állapodtak meg,

10

3 s november 1-től ő vette át az órák kezelését is. 1849-ben még ő volt a város órása.

10

4 Pintig Ignác Bécsben született 1809-ben. Neve az 1828. évi összeírásban még nem szerepel, tehát csak később telepedett le Esztergomban. 1838. július 6-án nyert itt polgárjogot.

10

5 1 837. április 3-án a nálánál hat évvel fiatalabb Gertsner Máriát vezette oltár elé.

10

6 1 845. július 22-én született fiuk, Ignác később szintén órás lett.

10

7 Pintig felesége annak a - már többször említett - Gertsner János horopeusnak volt a lánya, aki a tanács által felkért szakértőként több alkalommal részt vett a városi toronyórák műszaki felülvizsgálatában. Gertsner Bécsben született 1780-ban. Huszonhat éves korában kötött házasságot Knabl (?) Johannával.

10

8 1 809. június 16-án kapta meg Esztergomban a polgárjogot.

10

9 A 20-as és 30-as években ő volt a legtehetősebb az esztergomi órások közül. Saját házzal és telekkel rendelkezett, sőt boltja is volt.

11

0 Egész éven át legénnyel dolgozott.

11

1 1835. május 3-án halt meg köszvényben. A plébános temette.

11

2 Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy az 1800-tól 1849-ig terjedő időszakban - egymást váltva - összesen 11 személy végezte városi alkalmazottként a város tulajdonában lévő két templomtoronyóra kezelését. Hozzájuk kell számítanunk tizenkettediknek Gertsner Jánost, aki ugyan kezelésükkel nem, de szakértőként felülvizsgálatukkal több ízben is foglalkozott. Közülük nyolcról biztosan állíthatjuk, hogy idegen eredetű volt, noha legalább hárman már helybeli születésűek. Vagy maguk, vagy valamelyik 231