Esztergom Évlapjai 1994
PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez
megmaradt két bizonyítványon is láthatjuk. Irma, aki 1869-ben született, a vízivárosi Irgalmas Nővérek 6 osztályos "tanodáját" végezte. Az V. osztályról szóló bizonyítványa az 1881-82. tanévről mind a 16 tantárgyból tiszta jeles. A 10 évvel fiatalabb Erzsébet már az "Érseki Felsőbb Nőnevelő Intézet polgári iskolájának" IV. osztályát is elvégezte az 1893-94. évben. Bizonyítványában már 18 tantárgy szerepel, melyek között megtaláljuk a német és francia nyelvet is, a számtan mellett a mértant és a természettudományok négy fajtáját. Végül művészeti tárgyak között a rajzot és a kézimunkát. Ez a bizonyítvány is jelesrendű. A tanulás mellett azonban a legfontoabb a valláserkölcsi nevelés volt, mely a családanyai hivatásra készítette elő az esztergomi polgár leányokat. Az iskola elvégzése után a férjhezmenetelig a lányok édesanyjuk mellett az akkor nagyon igényes háztartási munkákat végezték, de emellett olvastak, kézimunkáztak, festettek és zongoráztak is, amint azt az akkori polgári élet már megkövetelte. Egyedül Júlia tört ki az akkori lányok életmódjából. 8 6 A kilencvenes években beiratkozott a pesti Nemzeti Zenedébe. Fennmaradt naplója szerint a pesti lányok között kisebbségi érzéssel küszködött, de kiváló tehetsége és szorgalma minden akadályt legyőzött Az első években naponta utazott vonattal Pestre, majd amikor Róza nővére férjhez menve Pestre költözött, náluk lakott. Igen érzékeny idegrendszerű, nagyon választékosan öltözködő művésziélek volt. A zene teljesen kitöltötte életét, úgyhogy tanulmányai befejezésével elhatározta, hogy nem megy férjhez. Főiskolai jegyzeteit a család a Zenetörténeti Intézetnek ajándékozta. 1902-ben végzett, és ezt bejelentve szüleinek tanácsát kérte, hogy hazamenjen-e. A szülők háromoldalas, a lehetőségeket mérlegelő válasza jellemző bölcsességükre és haladó szellemükre. "A vagyon pusztulhat, de a tudás megmarad. ... Gyere haza, nekünk nem leszel terhünkre, esetleg új zongorát is vehetünk és ha tanítani akarsz, ezt is megteheted... Szerető Atyád és Anyád Brenner József és Róza". 8 7 Júlia haza is jött, és ekkor nyithatta meg magán zongoraiskoláját a Sissay u. 1. sz. házban, ahol 2 szobát bérelt sógorától dr. Prokopp Gyulától, és itt adta az órákat, de otthon lakott szüleinél. Nyomtatott hirdetést is küldött szét a tandíjak megjelölésével. 1903. október 11-én - mint egy fennmaradt meghívó mutatja - az "Esztergomi Kaszinódban hangversenyt adott Rákóczi emlékezetére, ahol Rákóczi kesergőjét és a Rákóczi-indulót "zongorán elő adta". Mellette szavalatok egészítették ki az ünnepélyt. 1904 januárjában hangversenyt adott a kereskedő ifjak könyvtáralapjára. Az erről szóló köszönő levél is fennmaradt. Minden év végén vizsgahangversenyt rendezett a Kaszinó nagytermében tanítványaival. Amikor az I. világháború kitört és rokkantalapot létesítettek, ennek javára is adott több hangversenyt. Maradt is egy 805 koronáról szóló nyugta, melyen megköszönik ezt az adományt. Még az első világháború alatt indult meg a Szt. Tamási szegény gyermekek élelmezésére indított akció, mely ebédet adott a gyermekeknek. Ennek az ügynek is élére állt, amiről szintén elismerő levél tanúskodik. Magánzongoraiskolája közkedvelt volt, de sajnálta, hogy csak a jómódú családok gyermekei tanulhatnak zenét. Ezért minden törekvése oda irányult, hogy városi Zeneiskola alakuljon. Törekvései megegyeztek Buchner Antalnak, a Bazilika karnagyának hasonló kezdeményezésével, 205
