Esztergom Évlapjai 1994
PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez
a Takarékpénztárat. A tisztviselők számát gyarapították és fizetésüket is megállapították, de mint az emlékbeszéd kiemeli, Nitter egy fillért sem fogadott el, mert mint mondotta, megél, mégpedig jól megél a "Vörös rák" üzletből. Ez a szerény mértékletesség nemcsak őt, de korát is jellemzi. Következett a szabadságharc. Nitter és az egész Takarékpénztár 1848. május 27-én 500 Ft-ot szavaz meg a honvédelmi sereg felszerelésére és 2000 Ft-ot az egy év alatt beváltandó Kincstári jegyekből. Ekkor indult meg a fémpénz ritkulása és a papírpénz, az ún. Kossuth bankó behozatala. A Takarékpénztár mégis, még a városnak is, 6000 Ft-ot adott kölcsön. Minthogy a részvényesek féltették pénzüket a papírpénz behozatala miatt, Nitter Bécsbe ment és a király engedélyével a papírpénzt az ottani Nemzeti Banknál fémforintra váltotta be. A város még az újoncozásra is kért a Takarékpénztártól 5000 Ft kölcsönt, amit meg is kapott, mert a város és a Takarékpénztár között igen jó együttműködés alakult ki. Az osztrákok győzelmének hírére Nitter indítványára, a Takarékpénztár 14 300 Ft-ot adott letétbe az akkor még a nemzeti hadsereg által védett komáromi Takarékpénztárnak, amiből hosszú per keletkezett. 18-50. február 14-én a Takarékpénztár közgyűlése már bejelenti, hogy az intézet fennmarad, sőt 1851-ben már osztalékot is tud fizetni. Ugyanez évben 5105 Ft-ért egy földszintes házat is vettek a Lőrinc utcában, melynek képe az említett emlékkönyvben látható. A komáromi Takarékpénztárral 1856-ban úgy egyeztek meg, hogy a letétbe helyezett összeg felét Esztergom visszakapta - akkor ez is nagy siker volt. 1856-60-ig újabb fellendülés következett, 1860-ban új kétemeletes nagy bérház építésére írnak ki pályázatot. Hild József tervét fogadták el, de az építés vezetésével Hild javaslatára a már korábban említett Prokopp János építészmérnököt bízták meg. Ez volt az első nagy bérház Esztergomban, melyben a Takarékpénztár helyiségei mellett bérlakások is voltak. A hivatali helyiségek előszobájában volt a fél négyzetméternyi fémtábla az intézet alapításáról és e ház 1862. évi felavatásáról. Ezen a táblán Nitter Ferenc mellett már Frey Vilmos is szerepel, mint igazgató. 1876-ban Nitter az igazgatóságról lemondott, és "mint felügyelőbizottsági elnök vezette az intézeti pénztár szigorú és tüzetes megvizsgálását, 1885-ben bekövetkezett haláláig". Az emlékbeszéd szerint:"... halála előtt néhány nappal, bár gyenge volt, az évi közgyűlésen még elnökölt... ép azon a helyen, melyet életében leginkább kedvelt a Takarékban, szélhűdés roham által összeroskadva, néhány napi szenvedés után örökre elszenderült..." - mondta az emlékbeszéd, majd így folytatta: "Az esztergomi kereskedő testület legelőkelőbb tagjai közé tartozott. Éleseszűsége, ritka műveltsége, nyájas társalgási modora, lelki jósága, humánus gondolkodása... által népszerűségre tett szert... minden vagyonát és tekintélyét saját tehetségének és szorgalmának köszönhette". 7 3 Nitter Ferenc egyetlen lánya, Róza, 1864-ben Brenner József fűszerkereskedőhöz ment feleségül, aki 1852-ben mint tanuló került Nitter üzletébe. Apja, Brenner Károly esztergomi kávés volt, aki 1802-ben született, az alsóausztriai Oberhollabrunnban. Innen Bécsbe ment vendéglős tanulónak. Fennmaradt a Bécsi Vendéglős Társulat igazolása, az ún. elbocsátó levél 1822. márc 22-ről, melyben igazolják, hogy Brenner Károly három év és kilenc hónapig mint pincértanuló dolgozott és fel is szabadult. 7 4 Ezután jöhe201
