Esztergom Évlapjai 1994
PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez
on, Gábris János szomszédságában a "szegletformáló" házat 11 000 Ft-ért megvette. Ifj. Trenker Mihály a polgárjogot 1826. május 26-án meg is kapta. 21 A házvételi okmányon szerepel felesége is, az ugyancsak vas megyei Eintzinger Franciska. Itt tűnik fel először e mindmáig jelentős polgár-család neve Esztergomban. Ez az a ház - a mai áruház helyén, Hévíz u. 1-3., az Eperjessy jegyzékben 346/347. sz. épület -, ahol Esztergom második legrégibb, Trenker Mihály által alapított vaskereskedése működött. 1826-tól 1952-ig, századunkban már mint Marosi József és Fia vaskereskedés az "Aranykaszához" volt ismeretes. Érdemes e hosszú és küzdelmes üzlet életével és tulajdonosaival a polgári élet kapcsán megismerkednünk. Az alapító Trenker Mihály-ró\, a jó üzletemberről, azt is tudjuk, hogy erős magyar érzésű volt, az 1848-as szabadságharcban, mint a nemzetőrség mellett szervezett egyetlen lovascsapat alkapitánya vett részt. 2 2 Feleségét Eintzinger Franciská-1 (1803-1837) még Nagyszentmihályon vette el. Tehát ez, a később Esztergomban szintén fontos szerepet játszó család is Vas megyéből származik. Ugyancsak ott született első két gyermekük, 1823-ban Ferenc, akiről később nem hallunk — valószínűleg gyermekkorában meghalt - és Anna leánya, aki 1825-ben született. Felesége Esztergomban 34 éves korában halt meg. A második házasságából született 1845-ben még egy leánya, Trenker Mária, aki Mattyasovszky Sándor Esztergom vármegye szolgabírájához ment nőül. Ez a név is itt tűnik fei városunkban először. Trenker Anna, Mihály idősebb leánya házasságot kötött Hulényi Ferenc belvárosi karnagy és zenetanárral. Ekkor az egyik tanú az apa öccse, Trenker János volt. 1849-ben született az a Mária leányuk, aki Marosi József vaskereskedő felesége lett. Neve a bombatalálatos Marosi családi kriptán fenn is maradt: Hulényi Marosi Mária (1849-83). Azóta nevezik a régi Trenker vaskereskedést a Marosiakról. Kik voltak a Marosiak? A család őse a görög szabadságharc idején együtt menekült Ipsylanti herceggel Magyarországra, ahol az 1820-as években Kismaroson telepedett le. Családi neve Chobodidesz Ferenc volt. Kismaroson vendéglőt nyitott és az újgörög nyelvet tanította. Két fia volt, Ferenc és József. Ferenc Vácott nyitott vendéglőt, ez volt az a "Csillag", amelyet Mikszáth Kálmán örökített meg. József fia (1838-1918) vaskereskedőnek tanult. A Marosi családnál lévő bizonyítványai szerint 1855-63 között, mint vaskereskedő segéd, Arad, Temesvár, Graz után Pesten dolgozott a Schepper cégnél. 1864-ben telepedett meg Esztergomban, előbb a Szenttamáson, majd 1873-ban megvette a Trenker vaskereskedést Hulényi Ferenctől és Trenker Annától, akiknek Mária leányával házasságot kötött, mint özvegyember. Ő magyarosította nevét Marosira, miután Esztergomba költözött. A "Marosi és fia" vaskereskedés az "Aranykaszához" az 1950. évi államosításig városunk egyik legrangosabb üzlete volt. A Bástya áruház építésekor, sajnos e házat elbontották. Marosi József kiváló pénzügyi szakember is volt, a Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgató helyettese. Fia, Ferenc (1867-1932), még életében társa lett az üzletben, majd jelentősen továbbfejlesztette azt. Ő is részt vett a város pénzügyi életében, mint a Takarékpénztár Felügyelő Bizottságának tagja 2 3 Tekintélyét házassága is növelte; a Legény család Marianna nevű lányát vette feleségül. Fia, József 181
