Esztergom Évlapjai 1994

PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez

Krakovitzer Ferenc, a belvárosi plébánia templom anyakönyve szerint, 1855-ben halt meg 85 éves korában, tehát 1770-ben született. Anna nővé­rénél, akinek egész életpályáját köszönhette, mindössze 3 évvel volt fiata­labb. 1798-ban, 28 éves korában, mint láttuk, már Gformer patikus segéd­je, fogadott fia és örököse volt. 1800-ban nősült, feleségül vette Graba­csay Jozefa szentendrei leányt. Az 1801-ben született Ferenc fia egy év múlva meghalt. A halotti anyakönyv szerint 1807-ben két egymást követő napon halt meg két leánya Anna és Mária, 1815-ben Erzsébet nevű leánya is. József nevű fia maradt életben, akit, mint a céhekben szokás volt, maga tanított a patikus mesterségre. Anna nevű, korán meghalt leánya után szü­letett még egy leánya, akit szintén Annának kereszteltek. Ő felnőve Schmiedthauer Lajos komáromi gyógyszerészhez ment feleségül. Ez a há­zasság is azt mutatja, hogy a patikus családok annyira összetartottak a kör­nyéken, hogy igyekeztek továbbra is rokonságba kerülni egymással. Schmiedthauer Lajos híres komáromi patikus volt, akinek a fia örökölte és fejlesztette tovább szikvízárusítással bővítve a patikáját. A családkutatások során 1939-ben azt írta, hogy Krakovitzer Ferenc a nagyapja volt, akinek kriptáját, amely a belvárosi temető kriptasorában jobbra az ötödik volt, már csak ő gondozza. Ez a piramis alakú klasszicizáló szép síremlék ma is áll, de a Benedek rend feliratával, akik ezt az egyeneságú örökösök kihaltával megvették. Átcsiszolták, így nem tudjuk, hogy kik nyugosznak alatta a Kra­kovitzer családból. Krakovitzer Ferencnek a fia 1853-ban elköltözött, így Esztergomban egyeneságon nem maradt egyetlen gyermeke sem, de korán meghalt nő­vérének gyermekeit is ő nevelte, és így ők viszik tovább a családfát. Nő­vére, Jozefa, aki 1765-ben született, 1796-ban férjhez ment Kautz Ignác ipolysági patikushoz. 1798-ban fia született, ugyancsak Ignác, majd 1803-ban leánya, szintén Jozefa. De az anya a szülésben meghalt. Az apa nevelte két gyermekét, de 1808-ban már maga is olyan beteg, hogy végrendelke­zik. E végrendelet a család tulajdonában ma is megvan, amelyben arra kéri sógorát, Krakovitzer Ferencet, hogy halála után adják el az ipolysági pati­kát, ez legyen a gyermekek öröksége. A kamatokból nevelje fel a két árvát. Az apa még ebben az évben meghalt. El is adták a patikát 12 383 Ft-ért. Ez az adat azért fontos, hogy lássuk egy patika akkori értékét. Krakovitzer Ferenc a 10 éves Kautz Ignácot családjába fogadta, József fia mellé mint inast felvette a patikába. Amikor Helischer József az 1823. évi összeírás szerint 1 patikust, 1 segédet és 1 inast sorol fel, akkor ezek Krakovitzer Fe­renc, a fia József és az unokaöccse Kautz Ignác voltak. Az 5 éves Jozefát nővéréhez, Terézhez, a Vácon élő Jüttner Ferenc szűcs gazdag feleségé­hez adta, ahol igen gondos nevelésben részesült. A patika árát félretette az árvák részére és csak a kamatokat fordította neveltetésükre. A patikájában felnőtt Kautz Ignác 1827-ben önállósulni akart és kikérte örökségét, sőt nő­vére részét is kölcsön kérte. Ezen megvásárolta Győrben az ún. Scheiber patikát, amelyet 56 évig vezetett, és amely ma is működik a Kossuth L. u. 18. szám alatt, amint azt dr. Gecsényi Lajos győri levéltáros kérésünkre 1983-ban felkutatta. Kautz Ignác patikus már mindkét fiát jogásznak taníttatta. Mindkettő ko­moly tudományos munkát végzett, Gyula, a budapesti jogi kar tanára és 177

Next

/
Thumbnails
Contents