Esztergom Évlapjai 1994

PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez

Sokoldalú tehetsége, vonzó egyénisége annyira megnyerte a polgártársak bizalmát, hogy 1829. április 23-án 55 szavazattal 3 ellenben Krakovitzer Ferencet választották a királyi város polgármesterévé.

1

2 Ezt a tisztséget olyan nagy megtiszteltetésnek tartották, hogy mint "nobile officium"ot, vagyis a nemes megtiszteltetést, fizetés nélkül viselték, mert a megélhetésüket az eredeti foglalkozásuk biztosította. Krakovitzer 1829-től 10 éven át volt polgármester, de egészen 1855-ben bekövetkezett haláláig teljesen a városnak élt. Krakovitzer Ferenc fiának, Józsefnek adta át a patikát, aki szintén tevékenyen vett részt a város közéletében. 1845-ben az akkor alakult Takarékpénztár Váltó-vizsgáló választmánynak is tagja volt. Amikor 1848. március 18-án Esztergomban megalakult a Nemzetőrség, a város 180 felfegyverzett polgárt és 600 nemzetőrt állított ki. Esztergomban 5 nemzetőri század volt és a 4. századnak a vezetője Krakovitzer József lett.

1

3 1848. augusztus 11-én Besze János vezetésével a vármegye 1000, Esztergom pedig 200 nemzetőrrel elfoglalta Komárom várát. A szabadságharc leverése után 1849. január 15-én Esztergom vármegye és város is osztrák katonai megszállás alá került, és következett az elnyomás, a Bach korszak Krakovitzer Józsefet ez annyira elkeserítette, hogy 1853. július 18-án eladta a patikát és kertjeit Holmik Ferenc gyógyszerésznek. Noha még apja is 83 éves volt - élt, ő maga a Győr megyei Bőnyben vett birtokot, ahol paszszív rezisztenciában élte agglegény életét. Mi lett a patika további sorsa? Az 1860-as adó összeírásban a patikaház tulajdonosa már Poppel Fülöp kereskedő, és ott lakik Holmik Ferenc gyógyszerész is. Hamarosan - nem tudjuk pontosan, mikor - Zsiga János vette meg a patikát és a házat is. 1886-ban már ennek fia, Zsiga Zsigmond a tulajdonos.

1

4 Zsiga Zsigmond a belvárosi templom anyakönyve szerint 1938-ban 88 éves korában halt meg, mint városi tanácsos. Zsiga fontos szerepet játszott a város közéletében is. 1900-ban annak a bizottságnak az élén állt, amely a bencés gimnázium újjáépítésére alakult. Végül említsük meg, hogy az "Esztergom és Vidéke" 1911. július 16-i száma leírja, hogy a "közkedvelt Zsiga bácsink" a napokban eladta patikáját ifjú kollégájának, Rochlitz Artúrnak. Rochlitz Artúr korábban már a vízivárosi "Sas" patika tulajdonosa volt és 1911-től még egy évig tartotta mindkét patikát, de anyagi gondjai miatt nem tudta a kettőt együtt tovább működtetni, ezért a "Sas" patikát eladta, sőt még a Kossuth L. u. 1. számú házat is eladta a Takarékpénztárnak, úgyhogy ezentúl, noha ott lakott, lakbért fizetett, csak a patika maradt a tulajdonában. Családja is növekedett, 1912-ben már öt gyermeke volt, és betegeskedni kezdett. 1919-ben halt meg 46 éves korában, amikor első fia, Elemér még csak 16 éves volt. Ekkor két évig gondnok vezette a patikát, amíg Elemér 1921-ben meg nem kapta a patikus diplomát. Ekkor átvette a patikát. Először is kifizette öccsét, Tibort, aki Tatán vett gyógyszertárat, amely azóta is fennáll. Egyik nővére meghalt, a másik két nővérének havi járadékot adott, ezek egyike, Klára mint Jedlicska István felesége egész életében a patikában dolgozott - ő ma is a Takarékpénztárban lakik. Rochlitz Elemér is közkedvelt egyéniség volt. Még maga készítette az orvosságokat, majd fokozatosan árusította a kész gyógyszereket is. Min175