Esztergom Évlapjai 1994

LÁZÁR SAROLTA: Az esztergomi szíjgyártó céh írásos emlékei a Balassa Bálint Múzeumban

LÁZÁR SAROLTA Az esztergomi szíjgyártó céh írásos emlékei a Balassa Bálint Múzeumban A Balassa Múzeum értékes céhtörténeti anyagának bemutatását az Esztergom szabad királyi városi szíjgyártók irataival folytatom. Választásom azért esett rájuk, mert a céhtörténeti kutatás megállapítása szerint közös mesterségcsoportot alkottak a lakatosokkal, akiknek emlékanyagát az Esztergom Évlapjai 1988. évi kötetében tettem közé. Az ott tárgyalt iratokból is kitűnt, hogy az általános szokásnak megfelelően a két céh éiete Esztergomban is szorosan összefonódott a XVIII. század folyamán. Eme újabb forrásközlés során nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni (például általános fogalmak, szokások bemutatása), hanem támaszkodva a lakatos céh történetének ismertetésekor leírtakra, csak kibővítem a szíjgyártó céh írásos dokumentumaiból kibontható újabb ismeretekkel azokat. Ezek elsősorban a mesterség kitanulásának folyamatára vonatkozó adatok. Az esztergomi szíjgyártó céh írásos emlékanyagábóí összesen 21 iratról van tudomásom, egy pedig forrásközlésből ismeretes.

1 Az iratok legnagyobbrészt magyar nyelvűek, néhány német feljegyzés található közöttük. A legalapvetőbb mind közül a szíjgyártó-nyereggyártó-kardkészítő céhlevél, melyet 1714-ben a Rév-komáromi szíjgyártó és kardkészítő mesterek írtak át az esztergomiaknak a saját - 1692-ben I. Lipóttól nyert - alapszabályzatukról.

2 Ezen kívül a Balassa Múzeumban található a céh inasszegődtető-felszabadítókönyve, legényrendtartása, mesternévsora, jegyzőkönyvei, a városi tanács leiratai, a céh mindennapi életére vonatkozó iratok, levelek. A legkorábbi irat 1715-ben, a legkésőbi 1858-ban keletkezett. (Lásd a Függelék 1. pontját!) A szíjgyártók 1724-ben lejegyzett és azóta elveszett árszabásait Villányi Szaniszló tette közzé s egyúttal az 1735. éviről is említést tett.

3 I. Szervezeti élet Mint már említettem, a szíjgyártók, nyergesek rendszerint közös szervezetben működtek a csiszárokkal, íj-, pajzs-, kopjagyártókkal - azaz a hadifelszerelések előállítóival - és a lakatosokkal.

4 Ennek az általános szokásnak megfelelően az esztergomiak 1714-ben a privilégiumukat mint szíj155