Esztergom Évlapjai 1994

MOLNÁR ERZSÉBET: Dunai átkelőhelyek Esztergomnál az elmúlt történelmi időszakokban

változott. A régi városi polgárság szétszéledt, a káptalan és az érsek pedig Nagyszombatba, illetve Pozsonyba menekült. A rév és a vám jövedelmét

3

8 a továbbiakban a török államkincstár kezelte, hisz békésebb időszakokban sem az átkelés, sem az áruforgalom nem szünetelt. A XVI-XVII. század folyamán a törököknek már állandó hajóhídjuk volt a Dunán, amely Esztergomot a túlparti híderődítménnyel (Kákát, Dzsigerdelen-parkani, Párkány) kötötte össze, amelyet - egyebek között Sibmacher 1595. évi metszete is ábrázol (1. kép 9. sz.).

3

9 E híd átszakítására a keresztény seregek részéről többször is történtek kísérletek, ezért 1663-ban Köprülü Mehmed nagyvezér cölöphidat veretett a Dunán, melyet 1664-ben Louis de Souches császári vezér rombolt le. A törökök által újból felépített híd 1683-ig állt fenn. Ekkora párkányi csatából menekülő török seregek súlya és a keresztények ágyútüze miatt leszakadt.

4

0 Ezt az eseményt és a szétrombolt cölöphidat ábrázolja egy 1683. évi "Treffen bei Barcan" feliratú metszet 4

1 (2. kép)

4

2 A hidat újból helyreállítják, mert az 1685. évi ostrom alkalmával készült képeken újból láthatjuk.

4

3 Ez valószínűleg 1685-ben pusztult el véglegesen, de a Dunából kiálló cölöpök és hídfő védelmére épített sáncmű látható még az 1756-ban készült Krey-féle térképen is.

4

4 Azután a két Duna-part között rendszeresen komp és csónak közlekedett egészen 1762-ig. Rákóczi fejedelem is veretett hidat Esztergomnál 1706-ban, de a császáriak közeledtének hallatára szétszedette. Ostromló seregek a XVI-XVIII. században a vártól távolabb (lőtávolon kívül) a Szentkirályi-szigetnél vertek hidakat... A török korban épített hidak főleg hadászati célt szolgáltak, nem biztosították az állandó átkelést. Változás csak 1762-ben, Barkóczy Ferenc érseksége alatt történt. Ő kezdte el azokat a nagyszabású építkezéseket (az új érsekségi székhely és székesegyház kiépítését), amelyek lehetővé tették, hogy később (1820) visszatelepedjen a régi székvárosba a török elől Nagyszombatba és Pozsonyba menekült főkáptalan és az érsekség. Az ő nevéhez fűződik a repülőhíd megépítése is (1762). A repülőhíd működése: A hídfőtől messze, a Duna közepén vasláncot rögzítettek a Duna fenekén. Hogy a lánc ne akadjon fel a mederben, kis csónakokhoz rögzítették és egy - két hajóra szerelt - komphoz erősítették. A lánc rögzítési helyének változtatásával és a komp végén alkalmazott kormánylapátokkal szabályozták a hajót (kompot), melyet az inga mozgásához hasonlóan a víz sodra hajtott át a Dunán (3. kép).

4

5 Az első ilyen repülőhíd Pozsonynál készült 1676-ban, majd Buda felszabadulása után Buda és Pest között, 1760-ban pedig már Komáromban is volt repülőhíd. Az esztergomi volt a negyedik a sorban. Építésének felügyeletével az érsek Ipolyi Gáspár kanonokot bízta meg. Ipolyi barátjához, Jankovich Miklóshoz írt leveleiben így számol be a repülőhídról 1762. augusztus 29-én: "Már áll a repülőhíd a Duna közepén, de a feljárók a parton még nem készültek el." November 22-én ezt írja: "Először utaztam a repülőhídon. Hat perc alatt érte el a párkányi partot és nyolc perc alatt hozott vissza."

4

6 148