Esztergom Évlapjai 1994

BÁNHEGYI B. MIKSA: Egy magyar kolostori könyvtár a reform-korban

zal együtt szakította fel a vihar. A régi teremben - úgy látszik - sem most, sem máskor nem okozott kárt az építkezés. Packh 1833. április 29-én Esztergomban kelt német nyelvű részletes utasításai között szerepel, hogy a könyvtár-szalont biztosítani kell a por behatolásával szemben; ahol például át kei! törni a falát, ott egy vak ládát kell a falra erősíteni, amelyikben egy munkás kényelmesen tud dolgozni, ezt mohával szigetelni kell, a iebontandó falakat pedig állandóan fecskendezni és nedvesíteni. Szedertől tudjuk, hogy a könyvtártermet, "hogy a por alkalmatlan ne legyen", már korábban "fellyül s alul elfalazzák az egyéb épülettől". De kérdéses volt, hogy a tarjáni homok van-e olyan jó, mint a dunai, s nem volt egyszerű, csupán a régi rész vakolásához 40 hatökrös szekér homokot hozni a Dunáról, vagy közel egymillió téglát gyártani. Végülis 1835-ben készült el a könyvtár épülete. A szeniorok tanácsa április 3-án bízza meg az építészt, hogy keressen festőt, aki érti a mesterségét és megelégszik az igazságos bérrel. Ugyanakkor határozták meg a témát is: a mennyezet négy nagyobb körébe a fakultások szimbólumai, a 14 kisebb körbe pedig Apolllo, a múzsák és a tudományok jelképei kerüljenek. A díszítés elkészültével még főleg asztalos munkák voltak hátra, de ezekkel együtt megkezdődött már a könyvek elhelyezése is. III. A könyvtár berendezése Az 1836. év június 18-án tartott konventgyűlés mondja ki, hogy mivel végre elkészült az új könyvtár épülete, és már csupán a belső berendezés van hátra, megtárgy a Itatott a könyvtár belső rendje. Úgy döntöttek, hogy mind a tartalmi, mind pedig a formai szempontokat figyelembe vévén az egész állományt öt osztályba sorolják (teológiai, jogi, filozófiai, történelmi és irodalmi munkák), s ezek mindegyikének megfelelő helyet jelölnek ki, s azokon az oda tartozó könyveket az esztétika törvényei szerint, szimmetrikusan helyezik el. A tanácskozás közben kiderült, hogy a könyvtárnak nincsen semmilyen teljes mutatója, megbízták a könyvtárost, hogy készítse el a mutatót. Ennek tartalmaznia kell a könyv sorszámát, a szerzőjét (szigorú ábécérendben), címét, a nyomtatás helyét és évét, a könyv formátumát, a polcot és azon a könyv számát. Hogy a különböző osztályokba sorolt, azonos számú könyvek ne legyenek összekeverhetők, az egyes osztályokat különböző színű jelzetekkel kell ellátni: a teológia fekete, a jog vörös, a filozófia zöld, a filiológia kék, s a történelem fehér színű jelzetet kapott. 1836. október 27-én jegyzi fel naplójában Szeder Fábián: "Ezen hónapban kezdődött meg az új Bibliothecában a' könyvek felállítása." Ettől kezdve rendszeresen találunk Jegyzőkönyvében rövid megjegyzéseket, amelyek a munkák folytatására utalnak mind a berendezés, mind pedig a tényleges könyvtárosi munka tekintetében. 1837. február 1-én: "A' Bibliotheca első Sálájának számára az Almáriomok második hete hogy készülnek." 1838. március 28-án: "A" Bibliothecában a' gömbölű Sálában, a galérián északról két hét óta fel vannak az almáriomok állítva." December 6-án: "A' 133