Esztergom Évlapjai 1994

HORVÁTH GÁBORNÉ: Az első magyar Puskin fordító

ges kiadás csakis ún. "prizsiznyerinaja enciklopédia" lehet (2 kötetben), amely a költő életútjának időszakát öleli fel (1799-1837). Visszapillantva a múlt századelőre, a magyarországi műfordítás-irodalom történetében azt tapasztaljuk, hogy az orosz irodalom német közvetítéssel került hozzánk - 1839-ben Varnhagen von Ense (1785-1858) és Friedrich Bodenstádt (1819-1892) műfordítói munkássága nyomán. Toldi Ferenc említi először Puskin nevét (1837), s mind ez ideig első fordításként Puskin Lövés c. elbeszélését ismertük 1844-ből.

2 Ezek az évszámok eleve kizárták, hogy magyar vonatkozású cikk kapjon helyet a Puskin-enciklopédiában. A Magyar Televízió 1983. június 2-i "Puskin Magyarországon" c. adása azonban merőben új közleményt adott: éspedig, hogy Jaksics Gergely 1824-ben, Pétervárott oroszról magyarra fordította Puskin Kaukázusi fogoly c. elbeszélő költeményét, melynek kézirata a Pannonhalmi Apátság könyvtárában található. Az adatszerzésben, bár eléggé hiányosan, Szinnyei József Magyar írók élete és munkái V. kötete segített ki.

3 Levélváltás, szerzői jogvédelmi eszmecsere és a kutatás céljainak tisztázása után dr. Korzenszky Richárd perjel atya, aki megtalálta (felfedezte) a kéziratos anyagot, rendelkezésünkre bocsátotta az 1969-ben, orosz nyelven írt szakdolgozatát. Címe: A. Sz. Puskin: A kaukázusi fogoly c. elbeszélő költeményének első magyar fordítása (ELTE Bölcsészkar, 1969.). A közvetítő szerepét vállalva a szentpétervári kutató, Irina Szergejevna Csisztova számára megküldtük Jaksics Gergely szentpétervári tartózkodásainak tényét és adatait. A visszajelzés a közelmúltban megérkezett: a dokumentumokat fellelték és az ottani kutatómunka (a feldolgozás) megindult. Térjünk vissza Korzenszky atya dolgozatához, és lássuk, ki volt valójában Jaksics Gergely? 1778-ban született, esztergomi származású nemesifjú. Tanulmányait Esztergomban, Vácott, Mosonyban, majd a karlóci pravoszláv papneveldében végezte. 28 éves korában, tehát 1806-ban elindult Oroszországba, hogy megkeresse a magyarok őshazáját. Ekkor Szibériáig és a Kaukázusig jutott el. 1812-ben visszatér Magyarországra, 1815-ben azonban ismét Kisinyovból ír és 300 könyvét a pétervári cári könyvtárnak ajánlja fel. 1819-ben Pétervárott időzik, majd újból Krímbe és a Kaukázusba utazik. Ismét Pétervár következik. Édesanyja haláia után rövidebb időre hazatér, de hamarosan visszatelepül orosz földre. Pétervár, majd Ogyessza a lakóhelye. Itt hal meg 1824-ben. Jaksics Gergely művelt ember volt, igen sok verset, több ódát is írt, s nemcsak magyarul, hanem orosz, szerb és német nyelven is. 1825-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Kancellári Hivatala közli a magyar hatóságokkal, hogy az Oroszországban elhunyt magyar nemes mozgatható ingóságait mellékelten megküldi. Az ingóságokban fellelhető kéziratos könyvecske (mérete 15x18 cm) tartalmazza a Puski.i fordítást. Keltezése - 1824. Útja Ogyesszából Péterváron át Bécsbe, majd - ismeretlen körülmények között - Pannonhalmára vezetett. 124