Esztergom Évlapjai 1994

TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ ÉVA: Könyvkiadás, könyvterjesztés, olvasás Komárom és Esztergom vármegyében (1705-1849)

erköltsűvé, szorgalmassá, szeretetre méltóvá, tudóssá, híressé, hatalmassá" - írja 1818-ban. Határozott nevelési szándék a könyvek előszavaiban, de főleg a folyóiratok cikkeiben nyilvánul meg. A Mindenes Gyűjteményben is szép számmal találunk az olvasással, az olvasás jelentőségével, hasznosságával foglalkozó írásokat,

7

7 kiemelve a szórakoztató jelleget: "Nints semmi a mi az emberi életnek ama nagy ellenségét, az unalmat jobban el-oszlassa, mint a szép és hasznos Könyvek olvasások"

7

8, ugyanakkor hasznosságát is a nemzet felvirágoztatásának érdekében, amit Bertits Ferenc így fogalmaz meg:

7

9 "Ha azt akarjuk, hogy Hazánkban szerte széllyel virágozzanak a Tudományok, és mesterségek, mindenek előtt az Ország nagyobb részében, a közösségbe bé kellett volna gyökereztetni az olvasásnak és a Tudományoknak szeretetét". Az irodalom jelszava, programja "a magyar nemzetnek mulatságos haszna", ennek megvalósítása jegyében a századvég női olvasóközönségét is meg akarja hódítani,

80 amiért szintén nagyon sokat tesznek a folyóiratok. A szellemi színvonal emelkedésére jellemző, hogy előtérbe kerül a könyvek gyűjtése, a könyvek számával szaporodnak a könyvgyűjtemények is. A korabeli olvasóközönség hozzávetőleges meghatározása Komárom megyében a már fentebb említett rendkívül kevés előfizetési névjegyzék és levéltári források hiányában szinte lehetetlen. Erre inkább csak következtetni lehet a meglévő könyvtári adatok ismeretében. A régi egyházi gyűjtemények (esztergomi főszékesegyházi könyvtár, a komáromi jezsuiták könyvtára) mellett szép számmal alakultak ki magánkönyvtárak is. Komáromban a XVII. század végén Péczeli Józsefnek, Pathi Nagy Sámuelnek, Kultsár Istvánnak volt jelentős gyűjteménye. Szinnyei József

8

1 Sárkány Mihály bencés tanár könyvtárát is megemlíti, "ahol a magyar irodalom, főleg a szépirodalom szinte teljességgel képviselve van [...] szívesen adja kölcsön azokat a városbéli polgároknak, de leginkább a tanuló ifjúságnak". Az olvasási kedv növelését, kielégítését voltak hivatva egyéb funkciójuk mellett kielégíteni a 30-40-es években megalakult kaszinók,

8

2 ezek a pesti példák alapján Komáromban és Esztergomban, majd később minden jelentős helységben létrejöttek és jól felszerelt könyvtárral is rendelkeztek. A XVIII. század végi kezdeményezések után az 1810-es évek elejétől számítható a kölcsönkönyvtárak kialakulása. Az első komáromi kölcsönkönyvtár (1840) Siegler Antal nevéhez fűződik. Feltétlenül említést érdemelnek a köznemesek magángyűjteményei, amelyeknek gyűjtőkörét nagyszerűen példázza a csépi Pálffy-család hányatott sorsú könyvtára. A gyűjtemény egy szerencsés véletlen folytán a József Attila Könyvtár állományába került, amelynek XVIII-XIX. századi magja alapján a nemesi könyvtárak típusai rekonstruálhatók. A gyűjtemény története során

8

3 kitűnt, hogy a muzeális anyagban lévő mintegy 300 kötetben lévő tulajdonbejegyzései és ex librisei alapján még legalább háromnégy nemesi könyvtár megléte tételezhető fel részben Csépen, részben a környező községekben. Az elemzések során felmerült hiányjelek, fehér foltok pótlása, feloldása a jövendő kutatóinak a feladata lesz. 102