Esztergom Évlapjai 1988

Peterke Árpád: Oktatásügy Esztergomban 1945—1949.

illetve gimnáziumi kereteiben. Részletes utasítás intézkedett a tantervi változásokról. Bevezették a mindennapi kérdések óráját, ahol a tanulók értelmi színvonaluknak megfelelően ismerkedhettek a történelmünkben, társadalmi életünkben végbement változásokkal. A rendelet részletezte a tanmenetek összeállításának főbb szempontjait, a háborús évekre való tekintettel módot adott tananyagcsökkentésre; mellőzhetetlennek tartotta viszont a készségek megalapozását, a demokratikus berendezkedésekkel kapcsolatos ismeretek nyújtását. Lehetővé tette a magánvizsgálat, vegyes osztályok szervezését. A megnyíló általános iskolai osztályok az 1940. XX. tc. alapján létrejött 8 osztályos népiskola első osztályainak óraterve és tanterve alapján tanultak. Közölte a rendelet az 5. osztály óratervét és tantervét is. Felügyelet szempontjából az általános iskola nem volt egységes. A népiskola keretében működő 5. osztályok felügyeletét a tanfelügyelő látta el, a polgári iskola és gimnázium keretében megnyílt 5. osztályok a tankerületi főigazgató felügyelete alá tartoztak. Egyébként a felekezeti iskoláknak egyházi főhatósága volt, de a tankerületi főigazgatónak is volt hatásköre. Az 1945/46-os tanévben a községi népiskola és a Szt. István városi állami népiskola indított 5. osztályokat (16.). A felekezeti és az állami—községi népiskolák között hiányzott az együttműködés az 5. osztályok megszervezésében. A város felekezeti népiskolái ebben a tanévben nem szerveztek általános iskolai osztályokat a tanfelügyelő javaslata ellenére sem, aki a Szentgyörgymezői rk. népiskola és a Szt. Anna rk. népiskola kooperációját szorgalmazta (17.). Az 5. oosztályok megszervezése a 37.000/1945. V. K. M. sz. rendelet 2. pontjában körülírt módon megalakult bizottságok segítségével történt, de ahol közép- és középfokú iskolák működtek, mint pl. városunkban, a szülők inkább ide Íratták be gyermekeiket. Egyes iskolák vezetői helytelenül értelmezték és közölték a szülőkkel a közép- és középfokú iskolák első osztályainak megszűnésére vonatkozó rendeletet, ezért a szülők a népiskola negyedik osztályát elvégzett gyermekeiket nem a népiskola 5. osztályába, vagy az általános iskola megnyíló 5. osztályába Íratták, hanem középfokú iskolába. A problémákra a minisztérium gyorsan reagált. Már 1945. október 9-én megjelent Dr. Simon László államtitkár aláírásával a rendelet módosítása, amely több fontos — eddig vitatott — kérdésben adott határozott utasítást, így pl. szabályozta az általános iskola 5. osztályába való felvételt. Kimondta, hogy az általános iskolában a tanítás ingyenes, sem beiratási dijat, sem tandíjat szedni nem lehet. Arról is rendelkezett, hogy az 5. osztályban csak egy idegen nyelvet választhatnak a tanulók (18.). A nehézségek ellenére a pedagógusok megértették az általános iskola létesítésének jelentőségét, amit egy iskolaigazgató a következőképpen fogalmazott meg: „.. . azon alapon kell elindulnunk, hogy csaknem minden gyermekben van valamilyen tehetség, esetleg olyan tehetség és képesség, amilyen tehetségek és képességek a múltban az akkori társadalmi viszonyok és bevett értékideológiák miatt nem voltak megbecsültek, és így elhanyagolva elsorvadtak. A különféle tehetségek gondozására és ápolására módot és alkalmat nyújt az általános iskola csoportos tanítási rendszere" (19.). 349;