Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

54. Az EPOSZ Esztergomi csoportja 1948. április 11-én tartotta alakuló közgyűlését. 55. Esztergomi Centenáris ünnepség sporteseményei: 1948. május 1. Staféta-futás május 16. Repülő-bemutató május 22. Úszó- és vízilabda mérkőzések május 30. A tanuló ifjúság torna-, népitánc- és népijáték-ünnepe augusztus 7—8. Esztergom város országos ökölvívó bajnoksága, augusztus 14—15. Esztergomi Centenáris Labdarúgó-Kupa mérkőzések négy csapat részvételével. Az esztergomi centenáris hét sportprogramja szerepelt a Történelmi Emlékbizottság által kiadott centenáriumi eseménynaptárban. 56. Szabad Esztergom, 1948. 28. sz. július 11. 57. 1948. szeptember 14-én rendkívüli közgyűlésen mondták ki az EMVSE megszűnését és az EVSE-vel való fúziót. — Az EVSE új elnöksége: Gerő Ernő, Hegyi Gyula, Sebes Gusztáv, Tőzsér Mihály, díszelnökök — Wanka Antal, elnök — Szőke József, üv. elnök — Fehér Ferenc, dr. Dömös Kálmán, dr. Bády István, ctr. Szűcs Károly, Gór János, Németh Pál, Temesi Károly, Dinnyés Mihály, Kántor Richárd, Pataki Károly, Palágyi Norbert, Ducha Sándor: társelnökök — dr. Borbély György, Nóvák István, Fehér János, Steiner László, Kovács Mihály, Németh Gyula, Puiz Ferenc, Lantos József, Farkas Lajos, Nemesi Béla, Virágh Béla, Gróf József: alelnök — Horváth Gyula, főtitkár — Űjváry Mihály, SZITtitkár — Daume Dezső, főpénztáros. = Szabad Esztergom, 1948. 38. sz. szeptember 19. 58. 1948. április 6-án nyílt meg Esztergomban a Katolikus Társadalomtudományi Intézet által szervezett Szabad Egyetem. = Szabad Esztergom, 1948. 15. sz. ápr. 11. 59. Az MNDSZ-akadémia előadásai 1948 tavaszán kedződtek. Ezek között szerepelt dr. Brassai Györgynek, az MDP közigazgatási vezetőjének „A sport nemzetnevelő hatásáról" szóló előadása. = Szabad Esztergom, 1948. 16. sz. április 18. 60. Az Esztergomi Sport Szabadegyetemet az OSH esztergomi Népi Sportbizottsága 1948. őszén indította be, a Városháza nagytermében. Az előadók között szerepelt Fazzi Hugó, dr. Kovács Tibor, Kovács Jenő, Mészáros Ferenc, Palágyi Norbert, Porubszky Lajos. Steiner László, dr. Szűcs Károly. = Szabad Esztergom, 1948. 42. sz. október 17. 61. A Szabadságharcos Szövetség esztergomi csoportja 1948. május 23-án tartotta alakuló közgyűlését a helyi filmszínházban. Ezen a következő elnökséget választották meg: dr. Rab Károly, dr. Bády István és Németh Pál, díszelnökök — Liptai Gábor őrnagy, elnök — dr. Brassai György, Feigl Ferenc és Baka Dezső, társelnökök — Kovács Mihály r. százados, titkár. — A megalakult csoportot az MDP részéről Steiner László, a Népi Kollégium részéről Laky Dezső, a vármegyei Szabadságharcos Szövetség részéről Perger István köszöntötte. = Szabad Esztergom 1948. 22. sz. május 30. 62. 1948-ban az új kenyér ünnepét az MDP zászlóavatóval kötötte egybe, amelyen a hagyományos „zászlóanyai" tisztséget Olt Károly népjóléti miniszter felesége látta el. Az ünnepség utáni sportrendezvényen Szabadság-Kupa labdarúgó mérkőzések, motoros felvonulás és motoros ügyességi verseny szerepelt. = Szabad Esztergom, 1948. 34. sz. aug. 22. 63. A Magyar Postások Sportegyesülete Esztergom városától bérbe vette a vaskapui menedékházat. Németh Ferenc postafelügyelőnél a túrista szakosztályba 1 havi tagdíj ellenében lehetett belépni. — A felújított menedékházat 1948. október 3-án Katona Antal posta-vezérigazgató avatta fel. = Szabad Esztergom 1948. 41. sz. 64. Szakszervezeti Soo^-nanok Esztergomban, 1948. október 17-én. Röplabda-, kosárlabda-, ökölvívó-mérkőzések és 10 x 100 m-es staféta-verseny szerepelt a műsorban. = Szabad Esztergom 1948. 42. szám. 65. Az AERO—EVER Kft. vitorlázó repülőgépgyártó üzemet 1938-ban Rubik Ernő és Mitter Lajos alapította. Rubik Ernő tervezése alapján gyártották a Vöcsök, Pilis, Kevély típusú gyakorló vitorlázókat, és a kétüléses vitorlázót, a Cimborát. Ezek a géptípusok voltak a magyar vitorlázórepülés alapjai. Az iskola és gyakorlógépek mellett az üzem 1940-re berendezkedett a nagyteljesítményű gépek sorozatgyártására is. A repülőalap és a honvédség megrendelése alapján 1940-től gyártották az M 22 géptípust is. 1942-re új üzemrészeket hoztak létre. 344;