Esztergom Évlapjai 1988
Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról
HORVÁTH ISTVÁN AZ ESZTERGOMI PÉNZVERDE HELYÉNEK KUTATÁSÁRÓL * Esztergom neve szorosan összekapcsolódik a magyar állam kialakulásának történetével, s így a magyar pénztörténet kezdeteivel is. Az esztergomi pénzverde helyének meghatározásához ismernünk kell a város középkori helyrajzát és történetét, a pénzverdére vonatkozó történeti és régészeti adatokat. Lássuk előbb, milyen volt városunk az Árpád-házi királyok idején: Esztergom területe a legrégibb időktől lakott hely. A magyarok megtelepedése előtt nagyobb jelentőségű településük a keltáknak, majd a rómaiaknak volt itt. Á Solvá-nak nevezett római településnek, ill. a Várhegyen volt castrumnak még jelentős maradványai fennállhattak a magyar honfoglalás idején. Ezek az előzmények, a városhely forgalmi, stratégiai és kereskedelmi jelentőségének felismerése és a magyar külpolitika X. század-végi nyugati orientációja hívta életre e korai magyar várost. A középkori Esztergom magját (1. kép) a római castrum helyén épült Vár (1.), az attól D-re, a Kisdunaág partján elterülő Királyi város (3.), ill. a Várhegy alján, a Duna partján kialakult érseki Víziváros (2.) képezte. E három, fallal, árokkal is védelmezett települést — más Árpád-kori városainkhoz hasonlóan — kisebb-nagyobb városrészek, települések halmaza övezte. Ezeket, a különböző birtokosok (király, érsek, káptalan, szerzetesrendek, világi személyek) tulajdonában lévő, egymással többnyire egybeépült, de különböző jogállású településrészeket is Esztergomhoz számították, bár külön-külön elnevezésük is volt. A három fő településrészhez az alábbi városrészek kapcsolódtak szorosan: D-en 4. Szent-Pál a hasonló titulusú templommal, 5. Abony-Szentkirály a keresztesek Szt. István királyról nevezett templomával és conventjével, valamint a Szt. András templommal, 6. Szent-István, a Szt. István protomártír-templommal, 7. Szent-Lázár, a keresztesek Szt. Lázár templomával és ispotályával, 8. Kovácsi a Szt. János, a Szt. Mihály és Szt. Kozma-Damján templomokkal, 9. Újfalu (Nova Villa) a domonkosok kolostorával. 10. Fenyérd, 11. örmény (Villa Armenorum), az örmény kereskedők települése a Keresztelő Szent János templommal, 12. Szent Anna-kerület (Contrata Sancte Anne) az Ágoston-rendiek kolostorával és főiskolájával, 13. Hévíz (Tapolca) a keresztesek Szent Erzsébet templomával és ispotályával, 14. Szent Tamás, a Becket Szt. Tamás tiszteletére épített (XII. század végi) prépostsági templommal, 15. Libád a Szent Ambrus templommal, 16. Petény és 17. Szent György a Szt. György prépostsággal és a Szűz Mária plébániatemplommal. A szintén Esztergomhoz számító Zamárd, Bajon és Bille-falvak kissé távolabb estek. •Az alábbi tanulmány előadásként elhangzott 1984. szept. 18-án, az esztergomi Technika Házában, a „XI. századi pénzverés Esztergomban" c. emlékülésen. — Ugyanekkor hasonló eimmel kiállítás nyilt a Balassa Bálint Múzeumban. 297