Esztergom Évlapjai 1988

Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Esztergom nyomdászata 1763—1849.

lókat". A jól olvasható, áttekinthető kiadvány érdekessége az eddig elő nem fordult címkép, amely stilizált városkaput és városfalat ábrázol, a kapun belül a városkép látszik. 1837 — hat nyomtatvány. Ismét elég szegényes a termés, megoszlását tekintve: két naptár, két könyv, két kisnyomtatvány. Ez utóbbiak Becker Nep. János (1780—1849) esztergomi kanonok Szent István-napi beszéde és Schembera Károly (1788—1850) piarista tanár ódája Grosser Jánoshoz, amikor a canonica visitatio alkalmából a lévai kollégiumot meglátogatta. Tartalmilag kiemelkedik a szegény kiadvány-termésből a Beély Fidel József (1807—1863), Guzmics Izidor és Vaszary Egyed (1799—1880) bencések által összeállított „Költészeti képek" c. antológia két kötetben, amely 1837—1838-ban jelent meg Pesten „Esztergami K. Beimel Jósef áruja"-ként. A mi szempontunkból azért érdekes, mert ez az egyetlen olyan Beimel-nyomtatvány, amely pesti kiadású létére az esztergomi műhelyben készült, legalábbis az impresszum ezt a nyomdát tünteti fel. A szerkesztők az antológiával mintegy folytatni akarták azt a kezdeményezést, amelyet a Szeder Fábián által szerkesztett „Kisded köszöntő zsebkönyv" és Guzmics Izidor „Boldog atyá"-ja jelzett. Ez a gyűjtemény az ifjúságnak készült, olyan fiatalok számára, akiknek „sem módjok, sem idejök, sem tehetségűk nem lévén nagyobb terjedelmű könyvek olvasása, illy gyűjteményben feltalálják a litteraturánk (sic!) legszebb virágit, mellyek mind nyelvökre, mind elméjökre [. . .] munkálnak." (60.) Az antológia a korabeli periodikákban — Regélő, Urania, Társalkodó stb. — megjelent versek gyűjteménye, jelöli a szemelvények lelőhelyét is. Az akkor Verbón élő Papp Ferenc (1797—1853) „Al-esperes Plébánus az eszesztergami érseki megyében" „Népszerű egyházi szónoklás" című kézikönyv jellegű munkája Beimel költségén jelent meg, s az adventtől Mária-napig terjedő időszakra vonatkozóan tartalmaz szent beszédeket Rudnyánszky Sámuel kanonoknak ajánlva. (Külleme nem dicséri a nyomdát.) 1838-ban a két kalendárium mellett két kisnyomtatvány jelent meg csupán — egy szlovák nyelven írott énekeskönyv és Ma jer István (1813— 1893) teológiai doktor, polihisztor első terjedelmesebb publikációja: 1838. október 4-én Sárisápon tartott egyházi beszéde. Mint alcíméből kiderül, „A jövedelem a Dunánk által károsított esztergamiaknak szenteltetik" — tehát valószínűleg nagy példányszámban jelenhetett meg. Az év szegényes könyvtermése 1838 mostoha viszonyaival, természeti csapásaival magyarázható. 1837—1838 telén jelentős hóolvadás volt, a Helytartótanács figyelmeztette a Dunamenti településeket a veszélyekre, de akkor már nem sokat lehetett tenni. A jeges árvíz, amely a fővárost is megrongálta, Esztergomban is jelentős károkat okozott. A víz magassága az addig legnagyobb árvizet, az 1809. évit is 4—5 lábbal meghaladta. A természeti csapás korabeli leírását Helischer József (1779—1844) városi tanácsos munkájából (61.) ismerjük. 1837 novemberétől igen erős tél volt, a Duna jege összetorlódott és március elején a víz a város alacsonyabban fekvő részeit elárasztotta. „Mártius 8-kától 12-ig borzasztó, rémisztő volt a Városnak tekintete, és szív szaggató volt a lakjaiktól megfosztott" emberek helyzete. „Ezen iszonyú Vízár 614 házat egészen, 89 részben halom280