Esztergom Évlapjai 1988

Vukov Konstantin: Tíz lap Esztergom műemlékvédelmi munkáiról

5. A RÁC-TEMPLOM ÉS KÖRNYEZETE (Kossuth Lajos u. 60—62.) A rácok (szerb görögkeletiek) a törökök által felfogadott fegyveres szolgálat tagjaiként kerültek Esztergomba. 1683 után is maradtak itt családok és az 1690-es években templomhelyet is kaptak. 1707-ben a jelenlegi helyen, feltehetően még látszó középkori romok között fatemplomot emeltek. A fatemplomnak kő alapja volt, s valamivel rövidebb volt a mainál. A kőtemplom építésére az 1730-as évekből van adatunk. A falba épített sírkövek közül kettő az 1740-es évekből való. 1770 táján azonban felújították a templomot. Kőpadlózatát felbontva 20—25 cm-rel magasabbra emelték, az ajtókat, ablakokat faragott kőkerettel látták el és szép kovácsoltvas rácsokat helyeztek föl. Az egyetlen torony melletti kővázákat is ekkor faraghatták. Mindezeket a Balassa Múzeum régészeti kutatásából ismerjük. Innen tudjuk, hogy a középkorban a környéken kolostor állt. A Rác-templom a kolostor káptalani termére épült rá, de a régi falak nem szolgáltak a templomfal alapjaiként. A környéken gótikus boltozati bordák, vörösmárvány sírkőtöredékek leletei figyelmeztetnek: még van mit feltárni! A 62. sz. ház eredetileg nem lakóház, hanem valójában egy kápolna. Az itt elhelyezett ispotály (kórház) barokk temploma régészetileg még kutatlan. A hozzá csatlakozó hosszú épületszárny udvari tornácát öntöttvas oszlopsor képezi, amelyet a múlt század hatvanas éveire datálhatunk. A Rác-templom — mint minden görögkeleti templom — kertben áll. Az utca felől paplak zárja az udvart. Ezt a zártságot a történethűség szempontjából érdemes tartani, de az épület déli toldalékának (volt konyhának) lebontásával biztosítható a betekintés. A templom régi belső berendezéséből az ikonfal 1974-ben a szentendrei szerb egyházművészeti gyűjteménybe került. 5.1. A Kossuth L. u. 60. sz. ingatlan kisajátítása. 1985-ben — a KDIB anyagi segítségével — megtörtént; így a teljes templomkert és épületei állami tulajdonba kerültek. 5.2. Régészeti, műemléki kutatást végeztek a Balassa Múzeum és a VÁTI közreműködésével. A templom történetéről cikk jelent meg a Dunakanyarban. 5.3. Hasznosítási javaslat: Továbbra is szükséges keresni azt a kezelőt és funkciót, mely a műemlék-együttes fenntartása szempontjából a legkedvezőbb. 5.4. Terv szerinti helyreállítás: A tetőzet és a külső homlokzat felújítása — nem a legigényesebb kivitelben — megtörtént 1985-ben. A belső felújítás a hasznosítás függvénye. A helyreállítás óta újra pusztul! 210