Esztergom Évlapjai 1988

Prokopp Gyula: A volt Megyeháza (Bottyán János u. 3.) és tulajdonosainak története

elején a család több tagja szerepelt Esztergomban. (5.) Azt sem tudjuk, honnan származott ez a család, csupán arra van adatunk, hogy az 1730. augusztus 18-án tartott megyei közgyűlésen Svár Tamás bemutatta a család címeres levelét, amelyet III. Ferdinánd királytól kaptak 1642-ben. (6.) A harmincados hivatali épülete, a harmincadház, nem a királyi városban, hanem az érsek földesúri hatalma alatt álló Vízivárosban volt, a későbbi jezsuita templom (most vízivárosi plébániatemplom) helyén. (7.) A harmincadosnak rendszerint a harmincadházban volt szolgálati lakása, ezért valószínű, hogy — legalábbis egy ideig — itt lakott Svár János. Hogy valami kapcsolat fűzte őt a Vízivároshoz, azt az is mutatja, hogy a vízivárosi ferences templom kriptájába temetkezett. (8.) Volt azonban Svár Jánosnak saját háza is, mégpedig a királyi városban. Midőn 1699-ben összeírták a királyi városban lakó nemeseket, Svár Jánost is itt találták. (9.) Azt pedig, hogy Svár Jánosnak a királyi város területén állott háza azonos a Bottyán János u. 3. számú házzal, a későbbiek kétségtelenül igazolják. Svár Jánostól ugyanis leánya, Borbála örökölte a házat, aki Terstyánszky Jánosnak lett a felesége. Utánuk József fiúké lett a ház, aki Bormastini Évát vette feleségül. Terstyánszky József gyermektelenül halt el és vagyonát az özvegye örökölte, aki utóbb Török András altábornaggyal kötött házasságot. így került kapcsolatba a ház Török generális nevével. E rövid összefoglalás után ismerkedjünk meg közelebbről is a ház egykori uraival. Svár Jánosnak születési adatait nem ismerjük. Halála évét 1710-re tehetjük abból következtetve, hogy özvegye 1711-ben új házasságot kötött. Viselt havatalai arra utalnak, hogy tekintélyes, befolyásos ember volt, mégpedig nem annyira a megyei pénztárosság, mint inkább a harmincados tisztség után. Az állam pénzügyeit intéző hivatalnak, a kamarának fontossága mindig tekintélyt kölcsönzött a szolgálatában álló hivatalnokoknak, de különösen nagy volt a kamara hatalma és tekintélye az országnak a töröktől visszafoglalt (neoaquistica) területén. Ez a terület ugyanis a felszabadulás után még hosszú ideig a kamara igazgatása alatt állott. (10.) így Esztergom város a budai kamarai adminisztráció alá tartozott mindaddig, amíg 1708-ban vissza nem kapta a régi, szabad királyi városi jogait. A kamara pedig többnyire a harmincadost bízta meg, hogy képviselje a város ügyeiben, így például a bíró és a szenátor (ahogy a belső tanács 12 tagját nevezték) megválasztásánál. A város tehát a felettes hatóságának helyi képviselőjét látta és tisztelte a harmincadosban. Ez lehetett az indítéka annak is, hogy midőn a város 1701-ben javadalmazásként földet osztott ki a szenátoroknak, rajtuk kívül még Svár János harmincadosnak is juttatott földet. (11.) Svár János tekintélyét mutatja az is, hogy egyik korábbi, de évszám szerint meg nem jelölt esztendőben ő volt Esztergom város bírája. (12.) Svár Jánosnak Lábady Katalin volt a felesége. Ö túlélte férjét, és 1711 szeptemberében Wesztendorfer György felesége lett. 1714-ben még élt, de 1732-ben már néhaiként említi őt Lábady Ádám végrendelete. Ezen kívül csupán annyit tudunk, hogy az első esztergom-belvárosi plébániatemplom kriptájában temették el. (13.) Valamivel többet tudunk testvéréről, Lábady Andrásról, aki 1710-ben dorogi postamester és megyei esküldt volt, (14.) élete végéig pedig az esztergomi érsekség komáromi 151