Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

52 3/4 krajcár hadiadót és 624 forint 45 1/2 krajcár házi adót, vagyis öszszesen 1450 forint 38 1/4 krajcár adót fizetnek a megye pénztárába. SÁRKÁNY falu kellemes völgyben fekszik. A már kiszárított mocsár felé eső része tágas síkság, másutt dombos, itt-ott cserjével benőve. Szomszédos Gyiva, Libád, Béla, Köbölkút és Magyar-Szölgyén falvakkal. Talaja hol fekete, laza, hol agyagos és kemény. A falu földesurai a nagymányai Koller-család és Bertók László özvegye. Kolleréknak szép házuk van huszonöt holdas kerttel. Ennek egy része angolkert, másik része pedig gyümölcsös, sokféle, közöttük jónéhány igen ritka fával. 249 főnyi lakossága 32 házban és 58 családban él. Katolikusok, van templomuk is, amelyet néhai gróf Gyulay Ferenc építtetett a falu feletti dombon. A köbölkúti plébános misézik itt, minden harmadik vasárnapon. Van 143 hold másodosztályú szántójuk, 67 kaszás harmadosztályú rétjük és 278 kapás másodosztályú szőlőjük. A legelőjük és a faizás szintén harmadosztályú. A megye pénztárába 147 forint 58 krajcár hadiadót és 111 forint 56 krajcár házi adót, tehát összesen 259 forint 54 krajcár adót fizetnek. SZÖLGYÉN (Magyar-Szölgyén) az esztergomi érsek tágas és népes faluja, keleten Barttal, délen Gyivával, Sárkánnyal, Köbölkúttal és az aradi majorral, északon Kürttel és Fürrel, nyugat felé pedig Német-Szölgyénnel határos. Talaja dombos és kemény, de mégis termékeny, főként ha kellő időben kapja az esőt. Az erdővel borított halmok és völgyek 910 holdat tesznek ki, ennek felét legelőként használják. Hajdan vár is volt itt, amelyet a törökök ellen földből építettek. Az 1608. évi, koronázás utáni 15. törvénycikk, továbbá az 1613. évi 48., az 1618. évi 49., az 1622. évi 36., az 1635. évi 92., az 1647. évi 153. és az 1659. évi 130. törvénycikkek a jobbágyok ingyenes munkáját rendelték e vár megerősítésére, az 1655. évi 3. törvénycikk pedig 150 lovasban és 100 gyalogosban állapította meg az őrség létszámát. Azóta azonban a sáncokat elbontották, az árkokat pedig betöltötték, ma már csak a nyomuk látszik néhány helyen. A törökök kiűzése után magyarok népesítették be, részint jövevények, részint pedig olyanok, akik a török alatt is ezt a földet művelték. Később hozzájuk társultak a szlovákok, valamint a svábok, frankok és más német törzsek fiai. Valamennyien egy néppé váltak, felvévén a magyar nyelvet és szokásokat. Mindnyájan katolikusok, számuk 1537, akik 260 házban és 271 családban élnek. Két templomuk van. A kisebb Szent Mihály arkangyal tiszteletére van szentelve. A másikat, a nagyobbat, Batthyány József érsek építtette a két Szölgyén határán emelkedő dombon, Szűz Mária mennybevitelének tiszteletére. Megművelnek 705 hold elsőosztályú és 1684 1/2 hold másodosztályú szántót, 311 kaszás harmadosztályú rétet és 1581 kapás harmadosztályú szőlőt. A legelő másodosztályú, a faizás harmadosztályú. A megye pénztárába 1761 forint 7 1/2 krajcár hadiadót és 1332 forint 15 krajcár házi adót, tehát összesen 3093 forint 22 1/2 krajcár adót szolgáltatnak be. SZÖLGYEN az esztergomi érseknek az előbb említett Szölgyénnel szomszédos faluja, Német-Szölgyénnek mondják, talán azért, mert a régi időben németek lakták. Földje szintén dombos és kemény, de ha kedvező az időjárás, termékeny. Itt is van néhány erdővel borított domb, összesen 582 hold területen, amelynek a felét legelőnek használják. Lakói magyarok, akik az idegeneket is megmagyarosították. Mindnyájan katolikusok. 144