Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

kevéssé haladják túl a népesség egyhatod részét. A megye hegyes, zordabb és erdős részein telepedtek le, többnyire szegények , földmíveléssel és mészégetéssel foglalkoznak. — Van kevés zsidó is Szenttamáson, Bátorkeszin, Unyban és elszórtan másutt is; kereskedésből, valamint korcsmák, mészárszékek és egyebek kibérléséből élnek. Rác csak igen kevés van, valamennyi kereskedő. — A cigányok száma szemlátomást fogy. Különféle mesterségekkel foglalkoznak, továbbá hegedülnek a magyarok vendégeskedésein. A megyei hatóság arra törekszik, hogy a másnyelvűek a magyarral cseréljék fel nyelvüket. A nem nemes népességnek az elmúlt év végén történt összeírása szerint a két járásban 45355, a királyi városban 6619, tehát összesen 51974 volt a mindkét nemű lakosok száma. Ezek 7489 házban és 9726 családban élnek. A születések száma a város és a két járás területén 1694, a halálozásoké 968, a szaporodás tehát 726, a születések és halálozások aránya pedig 7:4. Számításaink közben feltűnt, hogy a politikai számtan tanításával ellentétben, amely szerint a férfiak és nők aránya 21:20, nálunk a nők 708 fővel felülmúlják a férfiakat. Ügy véljük, hogy a hosszantartó háborúkban kell keresnünk ennek az okát. Az esztergomi főegyházmegye 1827. évi sematizmusa szerint a megye népessége — az egyházi személyeket, a nemeseket, valamint a törvény által kivett egyéb személyeket is hozzászámítva — 55294 főt tesz ki. Az egy négyzetmérföldre jutó népesség száma tehát 2910, illetőleg az előbbi számítás szerint 2735 fő. Megyénk tehát az ország legnépesebb megyéi közé tartozik. Régi és mai nemes családok A megye régi családai közül hírmondó sem maradt. Az egykor itt élt Hont, Pázmán, Both, Lábatlani, Amadé és Újlaki családok kihaltak, vagy elköltöztek innen. Helyükbe jöttek a Gyulay, Pálffy, Sándor, Terstyánszky, Miskey, Szerdahelyi, Huszár, Sissay családok és mások. 1785-ben a megyei nemesség férfi-tagjainak a száma 247 fő volt. Jelenleg valamivel többen vannak. A vallás Jóllehet megyénknek majdnem egész lakossága római katolikus, vannak mégis másvallásúak is. Az említett sematizmus szerint ugyanis a megye területén lévő harminc plébániai kerületben 47285 katolikus, 309 evangélikus, 6901 református, 39 görögkeleti és 730 zsidó él. A kézművesség A megye lakosságának iparára a kézművesek számából lehet következtetni. 1723-ban a királyi városban 446 mester, 388 segéd, 149 tanuló, vagyis összesen 983 iparos volt. A megye területén a most folyó évben összesen 335 iparost írtak össze. A megye egész területén tehát 1318 az 108