Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - II. fejezet: A felszabadult esztergom első évtizede (1945-1956) - Felszabadulás, háborús károk, újjáépítés

II. fejezet A felszabadult Esztergom első évtizede (1945—1956) 1. FELSZABADULÁS, HÁBORÚS KÁROK, ÚJJÁÉPÍTÉS Hazánk nagy árat fizetett azért, hogy szinte az utolsó pillanatokig a hitleri Németország csatlósa volt. A súlyos véráldozatok mellett az ország nemzeti vagyonának mintegy a 40%-cj elpusztult. A felbecsülhető kár - 1938-as árakon számítva - majdnem 22 milliárd pengő volt. A sok vihart látott Esztergomot sem kerülték el a második világháború csatái. A várost először 1944. december 26-án szabadította fel a szovjet hadsereg. A visszavonuló németek még december 24-én felrobbantották a Kis-Dunán átívelő Kolos- és Horthy Miklós hidakat, azt remélve, hogy a Prímás-szigetet tartani tudják. December 26-ra virradóra aztán a Mária Valéria híd középső pilléreit is elpusztították. 1945. január 6-án ismét német kézre került a város; a német ellenoffenzíva a Budapestet körülzáró szovjet gyűrű áttörésére irányult. Esztergom végleges felszabadítása március 16-án kezdődött és március 21-én - súlyos harcok közepette - fejeződött be. A város a több mint 3 hónapig tartó frontidőszakban — amikor háromszor cserélt gazdát, és 14 kisebb-nagyobb légitámadás érte súlyos károkat szenvedett. A légitámadások, a tüzérségi és utcai harcok következtében szinte egyetlen épület sem maradt sértetlen. Az 1949. évi hivatalos adatok szerint városunkban a 3145 ún. tulajdonképpeni lakóépület közül a harcok folyamán megsérült 2346, ezeknek az épületeknek 74,6%-a. Budapesten a hasonló káradat 56,2°l

0.

1 Városunk 95 egyházi és középületéből is megsérült 92. Az épületkárok mellett (nagyságát 15,4 millió pengőben állapították meg) tetemes összegeket tett ki a lakosságot, a mezőgazdaságot, az ipart és kereskedelmet, valamint a városi háztartást ért károk mennyisége is. Az illetékes kormányszervek Esztergomot romvárosnak nyilvánították

2; erre a jelzőre mindenképpen rászolgált. A Duna-hidak sorsára jutott további 24 városi áteresz (összesen 2 maradt épen). A főbb útvonalak keramit burkolatait számos helyen feltépték a bombák és lövedékek. A vízvezetéki hálózatot 27 helyen szakította át robbanás, a csatorna63