Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

ELSŐ RÉSZ - Brunszkó Antal: Előszó

keszteni az államosítások után megindult nagyarányú ipari fejlődésből, később megszületett a koncepció, hogy Esztergom a dorogi iparvidék alvóvárosa legyen. így az első ötéves terv időszakában a gazdasági fejfejlődés ipari bázisát csak a régi, államosított ipari üzemek adhatták: a Sportárutermelő Vállalat, a mai Labor Műszeripari Művek elődje és az Esztergomi Szerszámgépgyár, a SZIM Esztergomi Marógépgyárának jogelődje. Az alvóvárosi koncepció következtében nőtt Esztergom lélekszáma 1949 és 1960 között háromezer fővel. A dorogi iparvidékre érkező bányászok, munkások egy része itt telepedett le. 1960-ban az iparból élők aránya meghaladta a 40%-ot. Városunk gazdasági életében a nagy változást az MSZMP VII. kongresszusán elhatározott iparfejlesztési program jelentette, amely a várost a szerszámgépgyártás és a műszeripar egyik vidéki bázisaként jelölte ki. Új ipari üzemek települtek a városba, felhasználva a részben felszabadult épületeket. Igy kezdte meg működését az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára esztergomi gyáregysége és a Budapesti Szemüvegkeretgyár esztergomi telephelye 1957-ben. Mindkét üzemben lehetőség nyílt a női munkaerő fokozottabb alkalmazására. 1960-ban megoldódott, a megyében elsőnek városunkban, a női munkaerő általános foglalkoztatása. 1963-ban létrejött Esztergom székhellyel a Labor Műszeripari Művek, 1970-ben önállóvá vált a „Granvisus", a Látszerészeti Eszközök Gyára. Gyárainkban az utóbbi években jelentós profilváltásra került sor, az ipari termelés értéke 1960-hoz képest megsokszorozódott. Az ipari fejlődés hatott a lélekszám emelkedésére is. Húsz év alatt hétezer fővel nőtt a város lakossága, ennek ellenére a munkaerő-szükséglet nagyobb ütemben nőtt, mint a város lakosságának száma. A város üzemei, szolgáltatásai a környék lakosságára is kihatnak, megváltozott a helyzet a hatvanas évekhez képest, ma Esztergom felé nagyobb az ingázás. A felszabadulás óta eltelt négy évtizedben, de döntően az elmúlt negyedszázadban megváltozott a város gazdasági-társadalmi szerkezete. Ezeket a pozitív változásokat a magasabb párt és állami szervek, valamint a helyi párt és állami szervek tudatos tevékenysége segítette elő. Amikor 1981-ben elhatároztuk ennek a kötetnek a megírását, az volt a célunk, hogy mind az esztergomiakkal, mind az országgal jobban megismertessük városunk iparát. Nemcsak a mai ipart, ennek szerkezetét, jövőbeni alakulását kívántuk bemutatni, hanem képet szeretnénk adni iparunk fejlődéséről, a középkori Esztergom kézműiparából kiindulva a gyáripar kialakulásán keresztül a szocialista ipar megteremtéséig. Célunk az volt, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az ipart és az embert. Az is szándékunk volt, és reméljük, sikerült is megvalósítani, hogy értékes és olvasmányos kötetet adjunk olvasóink kezébe. Olyan olvasni8