Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - II. fejezet: A felszabadult esztergom első évtizede (1945-1956) - Az esztergomi ipar a hatalomért vívott harc időszakában (1945-1949)

mások pártpozícióikat, bizottsági funkcióikat felhasználva próbálták akadályozni az előrehaladást, (többek között pl. a helyi Nemzeti Bizottságot 1945 júniusában - megalakulása után pár hónappal - fel kellett oszlatni, mert „munkáját nem tudta ellátni". A városi képviselőtestületet csak 1945 augusztusára sikerült létrehozni (aug. 11-én tartotta alakuló ülését), mert a pártok nem tudtak megegyezni a delegátusok számában. Az Igazoló Bizottság „nagyon elnéző volt" a háborús bűnösökkel szemben

9.) Nem véletlen, hogy az ország közvéleménye Esztergomot később a fekete reakció központjának, a legreakciósabb magyar városnak könyvelte el. Az esztergomi kommunisták és haladó erők nagy érdeme, hogy ilyen körülmények között, ilyen erős ellenféllel szemben is sikeresen vívták meg harcukat, pedig a város nagyüzemi munkássága alig rendelkezett osztályharcos tapasztalatokkal. • Hazánkban a felszabadulással egy új Honfoglalás kezdődött — a szó átvitt és fennkölt, de nagyon is valós értelmében. A mi új honfoglalásunk is szerves része a mintegy 8-10 ezer esztendős magántulajdon elleni harcnak, az emberiség legújabbkori történelmének, amelyet az Októberi Forradalom nyitott meg. Az alig ezer esztendős magyar magántulajdon hadállásait a hatalmas földbirtokok, a gyárak, a közép- és kistulajdonosok vagyona alkotta. Ezeket a hadállásokat szinte egységes védelmi rendszerré forrasztották az anyagi érdekben gyökerező politikai, ideológiai, erkölcsi együvé tartozás, valamint — a génekben is átörökített — ezerszínű (pozitív és negatív) magántulajdonosi szemlélet és szokások. Ennek a védelmi rendszernek az áttörésére csak jól szervezett, jól felkészült és szilárd, tudományos eszmei alapon-talajon álló erő képes. Megsemmisítése nem lehetséges néhány év vagy egy-két évtized alatt. Végső megsemmisítéséhez pedig emberöltők kellenek, különösen akkor, ha a világ kétharmadán még a kizsákmányoló magántulajdon van a hatalmon. Magyarországon a magántulajdon legfőbb hadállásait 1945-1949-ben - kemény politikai és gazdasági csatákban - szétvertük. A földreform, a bányák, erőművek és a bankok államosítása után 1948-ban a 100nál több, 1949-ben a 10-nél több munkással dolgoztató ipart, valamint a külkereskedelmet is a saját kezébe vette a munkásosztály. S közben a tervszerű újjáépítéssel (az első 3 éves terv során) sok vonatkozásban már a saját képére kezdte formálni az országot. A fordulat évével (1947-1948) a politikai hatalom is a dolgozók kezébe került, s 1949ben — az Alkotmány törvénybe iktatásával - megtörtént az új államalapítás is. • • • 2. AZ ESZTERGOMI IPAR A HATALOMÉRT VÍVOTT HARC IDŐSZAKÁBAN (1945-1949) Az új honfoglalás folyamatában a gazdasági élet területén is — túl a kizsákmányolók kisajátításán, de a „kisajátítás egyes állomásaira, mint V 66