Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - I. fejezet: Ezer esztendő öröksége - Jegyzetek

38 Az idézet a Heliser hagyaték 14. lapján olvasható. — ,,A mészárosok útja" a Duna jobb part ján a Bécset Pest-Budával összeköt6 postaúton vezetett, amelyhez Esztergom az akkor már létező Dorog—esztergomi és a Tát-esztergomi bekötő utakon kapcsolódott. (A Duna balpartján Párkányon keresztül vezetett a marhahajtó út.) — Néhány híres esztergomi tőzsérről tudunk csak, pl. Campion János (olasz származású) a legvagyonosabb városi polgárok közé tartozott. A tőzsérkedés juttatta jelentős vagyonhoz Bottyánt is. A hírhedt esztergomi császári várkapitány, Kucklander sem „vetette meg" a marhával való üzletelést. 39 GYIMESI S. id. jegyzet 113. I. <0 Létezett ugyan a két ferences-rendi (a királyi városi és a vízivárosi) kolostorban posztókészító és festő manufaktúra már 1717-tól, de ezek csak a rend számára dolgoztak: az egész Mária tartománybeli ferenciek részére itt készítették a posztót" — írja Villányi Sz. „Néhány lap Esztergom város és megye múltjából" c. könyvében. (Esztergom, 1891. 152. I.) <1 VISSY ZSUZSA: Gazdasági élet a reformkor küszöbén. - (..Ezeréves Esztergom" sorozat 74. cikk.) 42 LETTRICH E. id. mű 38. és 45. lapok adatai alapján. 43 VISSY ZS. id. cikke adatai alapján. 44 Uo. 45 ORTUTAY ANDRÁS: Az esztergomi kézművesek gazdasági ereje a XVIII -XIX. században című cikk 46. I. - VEAB Értestíő 1977. 1. sz. 46 VILLANYI SZ. id. mű 124. I. 47 Városok Lapja c. újság 1909. április 3-I számából. 48 BEREND T. IVÁN-RÁNKI GYÖRGY: A magyar gazdaság száz éve c. mű alapján - (Kossuth és Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 305. I.) 40 PACH ZSIGMOND PAL-SANDOR PAL-BEREND IVAN: Magyar gazdaságtörténet II/2. rész (18481900) c. jegyzet 70. I. adatai alapján. - (Kézirat. Félsóoktatási Jegyzetellátó, Bp. 1959. 161. I.) 5J Modernebb felfogású nagybirtok a közelben csak egy volt, a kb. 20 ezer holdas, 4 vármegyére kiterjedő Albrech királyi főherceg bajna—biai uradalma (bele tartozott a Sándor grófok volt bajnai birtoka is). 51 PACH-SÁNDOR-BEREND id. jegyzet 91 I.: ,,A mogyar földbirtokos osztálynak ugyanis a szénbányászat terén sikerült továbbra is fenntartania feudális kiváltságát; ...A klérus a feudális bányajogból, kiterjedt földbirtokai révén, különösen nagy jövedelmet húzott; nem csoda, hogy — a világi arisztokrácia mellett — gyakran találkozunk egyházi főméltóságokkal Magyarország nyersanyagkincseinek kiárusítói között." 52 Uo. 68. I.: az új vasutak vonalvezetését . . . egy közös vonás jellemezte: a hazánkat Nyugat-európával összekötő egyetlen nemzetközi vasútvonalba (marcheggbázlásl-vonalba) a gabonatermelő földbirtokot kapcsolta be; szén- és iparvidékeink viszont a kiegyezést követő tőkés fellendülés szakaszában szinte egyáltalán nem vagy csak nagyon későn jutottak vasúti összeköttetéshez. . . . csak a salgótarjáni szénmedence kapott idejében vasutat . . ." 53 PACH-SÁNDOR-BEREND id. jegyzet 11. I. 54 80—85 ilyen családot sorol fel a Borovszky-féle monográfia a 452-460. lapokon. 65 Uo. 417. I. 56 OSVÁTH ANDOR említett mű 145. I. - Osváth Andor: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesített vármegyék múltja és jelene — (1938. 936. I.) 67 Emlékfüzet az Esztergomi Kereskedelmi Ifjúság zászlószentelő ünnepélyéről, 4. I. (Esztergom, 1884.) 58 Magyar Statisztikai Közlemények új sorozat 52. kötet. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlása, III. rész — Bp. 1914. 69 M. S. K. új sorozat 48. kötet II. rész Bp. 1913. 60 OSVÁTH A. id. mű 300. és 322. I. 61 BOROVSZKY-féle monográfia 51. I. 62 1906-ban pl. a Heinrich és Tsa. újpesti cég szalagszövőgyárat (kb. 300 dolgozóval) kívánt létesíteni a Szigeten, melyhez telket, pótadó-mentességet és más kedvezményeket kért. A város különböző kifogásokkal - a kedvezmények jó részét megtagadta. — Hasonló okok miatt bukott meg a lőporgyár, a zománcgyár terve is. (Városok Lapja 1906. október 1-1 száma.) - Ugyanakkor a város a lapokban hirdeti magát: gyáralapítóknak telket, építőanyagokat ad kedvezményesen, lesz téli kikötő, villamosvasút stb. 63 BOROVSZKY-féle monográfia 441. és 429. I. 64 ,,. . . mert a hatalom minden olyan törekvésnek, amely a város fejlődését kívánta előmozdítani, gáncsot vetett ... a vármegye — bizonyára felsőbb utasításra — teljesen ráfeküdt a városra és a szekatúrákban kifogyhatatlan volt annak dacára, hogy a hivatalos város talán sohasem Indult olyan lendülettel a modern fejlődés felé, mint éppen ebben az időben." (Osváth id. mű 430. I.) 65 A Széchenyi Kaszinó története 112-113. I. (Komárom megyei Levéltár) és Osváth Id. mű 431. I. 66 Ipartestületi jegyzőkönyv 55. és 169. I. (Komárom megyei Levéltár) 67 A Széchenyi Kaszinó története 68-69. I. 68 Az 5. pont címéül szolgáló idézet teljesebben: „...mindenkor féltünk a nagyipartól, mert akkor népünk gyári munkás lesz, és most bányászok lettek, azzá lesznek a fölművesek is . . ." (Dr. Sántha József: Esztergom vármegye és Esztergom város 10 éves történetének vázlata c. cikk 47. I.) 69 BEREND-RANKI Id. mű alapján 60