Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

HETEDIK RÉSZ - Utószó

Az ipari várossá válás folyamatának szerves része a szakemberképzés. Az esztergomi ipari szakemberképző intézmények az elmúlt négy évtizedben több tízezerre tehető fiatal dolgozót bocsátottak ki. Ennek a nagy és fontos nevelő munkának társadalmi elismerése az, hogy ebben a kötetben a gyárak mellett az iskolák története is megjelenik. A kötet szerkezete és terjedelmi arányai jól átgondoltak. A tanulmányok szerzői marxista szellemű feldolgozásokat adnak közre. Nem foglalkoznak konkrétan a párt irányító, szervező és ellenőrző munkájával, mert ez az értékelés nem ennek a tanulmánynak a feladata. De a szocialista iparosítás hatalmas feladatát, sikeres megvalósítását olyan emberek ezrei oldották meg városunkban is, akik a párt gazdaságpolitikájának is munkásai. Az országos és a helyi politikai es gazdasági döntések tükrözik a párt politikáját. Az esztergomi ipartörténet újabb fejezetei ennek a folyamatnak küzdelmes, sikerekben gazdag, de tévedésekben sem szegény fejlődését adják. A szerkesztő bizottság • • • AZ EGYES TANULMÁNYOKAT LEKTORÁLTAK: BABJAK FERENC, az Esztergomi Vasipari Szövetkezet Elnöke; BADl BÉLA, a MEDICOR Elfi gyára igazgatója; BÁTOR ZOLTÁN, az MSZMP Komárom megyei bizottságának titkára; BRUNSZKÓ ANTAL, Esztergom város tanácselnöke; DR. ENYEDI GYÖRGY, akadémikus, az MTA Regionális kutatások központja főigazgatója; FOGARASI FERENC, az ÉDÁSZ műszaki vezérigazgató-helyettese; KOVÁCS KAROLY, a Labor MIM vezérigazgató-helyettese; Dr. LIK LÁSZLÓ, a Kontakta esztergomi csomagolástechnikai telepének vezetője MITTER ISTVÁN, a Látszerészeti Eszközök Gyára igazgatója; MOLNÁR JÓZSEF, a KIOSZ elnöke; MURIN SÁNDORNÉ, az FMV 4. sz. gyárának igazgatója; DR. NAGY KÁLMÁN, a SZIM esztergomi marógépgyárának termelési főmérnöke; DR. PAÁL GYULA, az Ipari Vezetőképző Intézet igazgatója; SZABÓ GYÖRGY, a Komárom megyei Kályhacsempegyártó és Építő Vállalat igazgatója; SZÓDA FERENC, ny. főiskolai docens; DR. TÓTH JÁNOS, a MTESZ főtitkára. 574