Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)
NEGYEDIK RÉSZ - Juhász József: Esztergom kisiparának története (1872-1982)
számcsökkenés a szolgáltató iparban, mivel közvetlenül a háború után a fogyasztói piac rendkívül összeszűkült. Ilyen körülmények között került sor az 1948. június 7-i előljárósági gyűlésre, melyen Schweiczer Vilmos elnök beszámolt a vezetőségnek, és ismertette a Kisiparosok Szabadszervezete Országos Konferenciájának menetét, bejelentette, hogy az Ipartestületek Országos Központja és a Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarák megszűntek. így az iparosok egyedüli képviselete a Kisiparosok Országos Szabadszervezete. A KIÓSZ vezetősége ígéretet tett, hogy az iparosságnak a legmesszebbmenőkig fogja az érdekeit képviselni.( 1 5) Az elnök ismertetőjét a tagok tudomásul vették. A KIOSZ 1948. szeptember 3-ra és 4-re összehívta az Első Országos Küldöttgyűlését. Ezen részt vettek az ország legtávolabbi részeiből is az iparos-küldöttek, hogy megbeszéljék azokat a sürgős tennivalókat, amelyeket el kell végezniük a kisiparosság érdekében. A KIOSZ ekkor vált a kisiparosság egyedüli szervezetévé. Esztergomból Martsa Alajos fényképészmester és Szabó László kőművesmester képviselte iparostársait az első országos küldöttgyűlésen. Onnan hazatérve ismertették az elhangzottakat, s lelkesítették iparostársaikat, hogy lépjenek be a KIOSZ alapszervezetébe. Helyi sajátosságnak mondható, hogy a kezdeti hónapokban 1948. júniustól—decemberig párhuzamosan működött a régi ipartestület és az újonnan alakult KIÓSZ is. Az új szervezetbe főleg a fiatalabb, egyszerűbb, kisebb tőkével rendelkező, az új rendszer iránt fogékonyabb iparosok jelentkeztek. Szinte kétnaponként voltak a gyűlések, az emberek érdeklődtek, tudakozódtak, hogyan is fog alakulni ez a KIOSZ. Az események fő szellemi irányítója Martsa Alajos fényképész volt, aki kellő politikai ismeretekkel rendelkezett, melyeket tuniszi fényképészsegéd évei alatt az ottani legális kommunista pártban, majd 1938 után itthon az illegális kommunist pártban szerzett. Az új KIOSZ alapszervezetet az Országos Központ munkatársai gyakran látogatták, s mindig újabb tanácsokkal látták el. Három hónapos bentlakásos tanfolyamot indított a KIOSZ központ, ezen Esztergomból Benyik Ernő, Kertész Ferenc, Ipolyi Ernő, Schneider Kálmán vett részt, ahol politikai és szervezeti ismereteket sajátítottak el, s itthon előadásokon továbbadták az újonnan szerzett ismereteiket. A kisiparosság zöme lelkesen vett részt az újjáépítésben és a 3 éves terv teljesítéséből ráháruló munkában. A kezdetben tapasztalható lendület hamar megtört. Esztergomban éppen úgy, mint szerte az országban, érzékelhetővé vált a kisipar visszaszorítását célzó intézkedések hatása. Az iparos létszám mélypontra zuhant. Az 1953. júniusi határozat célul tűzte ki a népgazdaság aránytalanságainak kiküszöbölését, ezen belül napirendre került a magánkisipar élénkítése. Az 1953. évi 14-es számú törvényerejű rendelet egyszerűsítette az iparjogosítványok megszerzését, és jogilag megkönnyítette azok kiadását, ahol a lakosság szükségletei ezt megkívánták. Az 50-es évek elején a munka- és anyaghiány volt jellemző; a levéltárban 439
