Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Juhász József: Esztergom kisiparának története (1872-1982)

ezer nagyipari, 1910-ben 447 516 kisipari, 464 491 nagyipari, 1930-ban 203 233 kisipari és 269 978 nagyipari munkás dolgozott az iparban.(

2) A munkaidő szinte korlátlan még a századfordulón. Az 1905-ös orosz polgári demokratikus forradalom hatására Magyarországon is fellendült a munkásmozgalom, mellyel a kisiparosságnak, a kisipari munkásoknak mindig volt valamilyen kapcsolata. A forradalom hatásának hullámai Esztergomig is elgyűrűztek. Egyre több munkás kapcsolódott be tevékenyen a munkásmozgalomba. Az országos ifjúmunkás mozgalom hatására Esztergomban elsőízben 1907-ben merült fel a panasz, hogy különösen az építőiparos tanulók esténként a szakszervezetek helyiségeit látogatják, s hogy az ott hallott tanítások elbizakodottá teszik a fiúkat, szorgalmuk csökken, s több lett a fegyelmezetlenség. Egyben eltiltották az iskolai előadáson a piros nyakkendő viselését.(•') 1914. július 28-án megkezdődött az I. imperialista világháború. Esztergomból is bevonultatták a kereső férfiak nagyobbik részét, az iparos segédek és mesterek nagy része szintén fegyvert fogott. A műhelyekben nélkülözhetetlenné vált a tanuló, s bizony sok tanulót kellett felmenteni, hogy a család kenyerét megkeressék.C') A világháborúban elesett iparosok neveit ma is márványtábla őrzi a KIOSZ udvarán. A háborúból kivezető utat a világ dolgozói számára Lenin vezetésével az orosz munkásosztály mutatta meg. 1919. március 21-én megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. A Tanácsköztársaság kikiáltását Esztergom dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták, nyomban megalakult a direktórium, melynek elnöke Szokob János kőműves lett. Helyettes városparancsnok Feigl Ferenc bádogossegéd, házszocializáló biztos Kralovszki Géza bádogos.(

5) Pár napra rá az ipartestület is rendkívüli közgyűlést hívott össze a megyeháza tanácstermében, ahol Kralovszki Géza bádogost választották az ipartestület elnökévé. A gyűlés hangulatát az alábbi, eredeti, szószerinti jegyzőkönyv tanúsítja: „JEGYZŐKÖNYV fölvéve Esztergomban, az Ipartestületnek 1919. évi márc. 30-án tartott rendkívüli közgyűléséről. Jelen voltak: Bartalos Vince alelnök elnöklete alatt a tagok, túlnyomóan nagy és határozatképes számban. Tárgy: 1. Esztergom iparossága ünnepi hangulattal jött össsze vasárnap délelőtt a megyeháza tanácstermében, hogy a haladó kornak megfelelőleg mint ipartestület is nyíltan kifejezést adjon elvi álláspontjónak és csatlakozzék ahhoz az új és helyes irányzathoz, mely a munka jegyében született meg s mint ilyen az iparnak Is egyedöli Jövője lehet. Kimondotta, ez alapon a közgyűlés egyhangúlag hozott lelkes határozattal, hogy belép testületileg a magyar Sociális pártba, s ez ünnepélyes alkalomból a Sovjet kormányt feliratilag üdvözli. 2. E rendkívüli közgyűlést, melyen Esztergom iparossága újból fényes tanúJelét adta komoly és példás magatartásónak, Bartalos Vince elvtárs nyitotta meg s a föntebbi határozat kimondása után hivatkozással az új kor kívánalmaira — benyújtotta úgy az elnökség, mint a tisztikar és az elöljáróság lemondását, hogy hely adassék az ipartestületben is az általánosan óhajtott új szellem érvényesülésének. 28* 435