Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pásztor Sándor: Nyomdaipar Esztergomban

csak egy nyomda működött a városban: a Buzárovits-nyomda, az Északdunántúli Nyomdaipari Egyesület telepeként. A központ Győrben székelt. Az összevont nyomdák személyzete az új évet már együtt kezdte az államosított Buzárovits-nyomdában. Csakhamar kiderült, hogy szűk ez az üzem ennyi embernek, különösen a gépterem volt zsúfolt. A háborús évek és az ostrom kárt okoztak a gépek és az épület állagában, a betűállomány is igen megviselt volt, mégis az üzem legerősebb részének a gépterem bizonyult. Sokat reméltünk a államosítástól, a dolgozók elvárásai közelebb kerültek egymáshoz. Később megalakultak a megyei nyomdák, a jogutód a Komárom megyei Nyomdavállalat lett, igazgatójává Macher Zoltán győri nyomdászt nevezték ki. A komáromi nyomdát központi teleppé fejlesztették; a körülmények itt még mostohábbak voltak, mint Esztergomban. E földrajzi távolság pecsételte meg városunk nyomdaiparának fejlődését. Évtizedekig nem változott semmi Esztergomban mindaddig, míg igen jó gazdálkodással, a termelés fokozásával a vállalat vezetőségének sikerült egy olyan anyagi bázist létrehozni, melyre támaszkodva belekezdett Komáromban a régi nyomda mellett egy új épület felépítésébe, új és használt géppark telepítésébe. A végső cél a közös erőforrásokból a géppark fokozatos felújítása volt, ami még a mai napig is tart. A hetvenes évek eleién az esztergomi városközpont átépítésekor a Buzárovits-nyomda lebontásra került. A nyomda addig az áldatlan körülmények között is igen jól működött, a megindult művészeti élet egyre több munkát adott nyomdánknak; szebbnél-szebb katalóqusok került ki az üzemből a régi gépekről, a megye összes filmszínházának műsora is itt készült a mai napig. A megyei nyomda több telepből állt; az információs jelentésekből az tűnt ki, hogy az esztergomi üzem volt eredményét tekintve az első a telepek között. A város és a megye segítségével új székhelyet kapott a nyomda a Rózsa Ferenc utcában, ahol a mai napig is működik. 3,5 millió forint beruházásból sikerült megvalósítani egy tágas, 50 főre tervezett üzemet, azonban számottevő új qép vásárlására már nem jutott. Az átköltözést megelőzően már szedőgépet is kaptunk, az új üzemben jelenleg kettő működik. Négy év alatt az üzem „ledolgozta" az adósságot, már az első évben itt a legjobb az egy főre jutó eredmény, az anyagmentes termelési érték a legmagasabb volt. 1982. április 30-án a megyei vállalat átadta az esztergom nyomdát a budapesti Kontakta Alkatrészgyárnak. A nehéz gazdasági lehetőségek ellenére is átalakították, bővítették, korszerűsítttték a munkahelyeket, a magasnyomtatás mellett az ofszet technika is beindult, és a minimális dobozgyártás éves 1—2 tonnás szintje ma már 200 tonnára emelkedett, míg a nyomtatványgyártás 48 tonnáról 120 tonnára módosult. Az 1981-es 4,5 milliós bruttó termelési érték 1985-ben várhatóan 32-35 millió forint lesz. Ez évben az egyik legkorszerűbb csomagolás, a blisztergyártás, valamint a szitanyomás is megkezdődött. A raktár és a porta felújítása is folyamatban van, a közeljövő eseménye a távfűtés fogadása lesz. Néhány év alatt a 3 szintes nyomdai 432