Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Ortmann János: A Finommechanikai Vállalat 4. sz. gyára

ORTMANN JÁNOS FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT 4. SZ. GYÁRA 1. Esztergom központjától Dorog irányában a kb. 4 km-re lévő kertváros elején helyezkedik el a gyár. A települést az 1930-as, 40-es években Esztergom-tábor néven ismerték. Ez az elnevezés még az első világháború idején keletkezett akkor, amikor e mezőgazdasági területen fogolytábor létesült. A gyár 1943-ban sportrepülőgépek gyártására épült, profilja megkövetelte, hogy gyéren lakott területen helyezzék el. Területe 133 hektár, ez biztosította a repülőgépek le- és felszállásához szükséges kifutópályákat. Ezt a területet 1979-ig, vagyis mindaddig használták, amíg vitorlázó és motoros sportrepülőgépeket gyártottak, ill. javítottak. A jelenlegi gyár múltja, alapítási éve összefügg a Labor MIM nagyvállalatéval, mivel abból vált ki 1962-ben, és lett önelszámoló gyáregység. 1950-től 1962. december 31-ig a Műszeripari Művek üzemegysége. 1963. január 1-től 1973. december 31-ig a szigethalmi Pestvidéki Gépgyár esztergomi gyáregysége, majd 1974. január 1-től a mai napig a budapesti Finommechanikai Vállalat 4. sz. gyáraként működik. A változások mindig egy-egy korszak lezárását és újabb műszaki, gazdasági célkitűzések, termelési feladatok megvalósítását jelentették. A többszöri átprofilírozás minden esetben népgazdasági érdekből történt a gyár meglévő technikai felszerelése és berendezése, valamint műszaki, szellemi kapacitása és a fizikai létszám speciális szakmai öszszetételének hasznosítására. A gyár dolgozói között ma is megtalálhatók és jelen vannak az alapítótagok, a 40, 35, 30 és 20 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkezők. Ragaszkodásukat a gyárhoz főleg azzal lehet indokolni, hogy a repülőgépprofil megszűntével az alumínium feldolgozásához szükséges szakképzettségüket más, a későbbi gyártmányoknál is hasznosítani tudták. Ahhoz, hogy megközelítő képet kapjunk a gyár jelenlegi funkciójáról, a város és a megye ipari üzemei között elfoglalt helyéről, nem utolsósorban a budapesti anyavállalat által elvárt népgazdasági feladatokban való közreműködésről, ismerni kell a gyár alap- és kisegítő profiljaiban, termékösszetételében bekövetkezett változásokat. 388