Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)
NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára
így szinte korlátlan összegű magas keresetet biztosított egy magasan képzett, de kis létszámú rétegnek. Ezzel a Marógépgyár nem tudott versenyezni. Addigra már kialakult a létszámösszetétel stabil szerkezete, a kötött bérszínvonal. Bár a Marógépgyárban volt a legmagasabb az átlagos kereset, a gazdálkodási szabályok fintora: a fontos és képzett szakemberek egy részét nem tudta kereseti okok miatt megtartani, más gyárak könnyedén adtak magasabb fizetést. A szerszámgépgyártás magas élőmunka ráfordítást igényel. Különösen magas a szakmunkásigény. A szerszámgépgyártás területére számítva a szakmunkások aránya eléri a 80 %-ot. A magas munkaerőmozgás és az erősen korlátozott szakember-utánpótlás viszonyai között ilyen szakmunkásarány fenntartása igen nehéz volt, és az ma is. A termelékenység bonyolult gazdasági mutató. Különböző gyárak vagy iparágak termelékenységi színvonalát összehasonlítani értelmetlen, több korrekció és elemzés után sem lehet helytálló értékelést adni. Azonban egy gyárban a termelékenységi színvonal tendenciájának alakulása már hasznos és fontos. A Marógépgyár termelékenysége az utóbbi évtizedben kedvezően alakult, közel négyszeresére emelkedett. Néhány megjegyzés mégis ide kívánkozik. A gyár 120 fős öntödével rendelkezik. Saját öntvények épülnek be a gépekbe. Ha más gépgyárhoz hasonlóan vásárolt öntvényt használnánk, azonos értéket jóval kisebb létszámmal érnénk el, vagyis a termelékenység jóval magasabb lehetne. A magas eszközállomány miatt nagy létszámú TMK-t kell fenntartani. Megfelelő háttéripar hiányában mérsékelt a kooperáció. Oszszegezve: a sajátos gyári adottságok miatt a termelékenység kb. 25 %-kal alacsonyabb a normálisan lehetségesnél. A keresetek alakulása kiemelt téma. Nemcsak megélhetési szempontokból, hanem a végzett munka fontossága, mennyisége és a jövedelem összefüggése szempontjából is. Esztergomi viszonylatban hosszú ideig a Marógépgyár fizette a legmagasabb átlagbért. Ez összefüggött a magas szakmunkásrészaránnyal, a teljesítmény-berezés lehetőségeivel, a nagy létszámot érintő öntödei magas bérrel. Az utóbbi évtizedben érzékelhetővé vált a kiegyenlítés folyamata. Esztergomban két országos nagyvállalat központja működik. Ez feltétlenül emeli az átlagbért. A jövedelem szabályozási lehetőségei a nagyvállalati keretbe tartozó gyárakban áttételesen érvényesülnek. A Marógépgyárban a kiváló szakmunkások és műszaki szakemberek ma is jól keresnek. A jövedelmek szubjektív érzékelésének elemei azonban erősek. Az objektív értékelés bonyolult. Ezért az összehasonlító elemzések összetettek, csak mélyreható számításokkal lehetséges valamilyen eredményre jutni. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK, EXPORT A széleskörű nemzetközi kapcsolatok végigvonultak a gyár történetén, és egyre növekvő jelentőségre tettek szert. E kapcsolatok kezdete visszanyúlik a gyáralapító tulajdonos angliai kapcsolatainak korszakára, majd a gyár 1945-ig tartó vezérképviseleti tevékenységére. Az államosításig három évtized fejlődésében folyamatosan érvényesült az 365