Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

így szinte korlátlan összegű magas keresetet biztosított egy magasan képzett, de kis létszámú rétegnek. Ezzel a Marógépgyár nem tudott versenyezni. Addigra már kialakult a létszámösszetétel stabil szerke­zete, a kötött bérszínvonal. Bár a Marógépgyárban volt a legmaga­sabb az átlagos kereset, a gazdálkodási szabályok fintora: a fontos és képzett szakemberek egy részét nem tudta kereseti okok miatt meg­tartani, más gyárak könnyedén adtak magasabb fizetést. A szerszámgépgyártás magas élőmunka ráfordítást igényel. Különösen magas a szakmunkásigény. A szerszámgépgyártás területére számít­va a szakmunkások aránya eléri a 80 %-ot. A magas munkaerőmoz­gás és az erősen korlátozott szakember-utánpótlás viszonyai között ilyen szakmunkásarány fenntartása igen nehéz volt, és az ma is. A termelékenység bonyolult gazdasági mutató. Különböző gyárak vagy iparágak termelékenységi színvonalát összehasonlítani értelmetlen, több korrekció és elemzés után sem lehet helytálló értékelést adni. Azonban egy gyárban a termelékenységi színvonal tendenciájának alakulása már hasznos és fontos. A Marógépgyár termelékenysége az utóbbi évtizedben kedvezően alakult, közel négyszeresére emelkedett. Néhány megjegyzés mégis ide kívánkozik. A gyár 120 fős öntödével rendelkezik. Saját öntvények épülnek be a gépekbe. Ha más gépgyár­hoz hasonlóan vásárolt öntvényt használnánk, azonos értéket jóval kisebb létszámmal érnénk el, vagyis a termelékenység jóval magasabb lehetne. A magas eszközállomány miatt nagy létszámú TMK-t kell fenn­tartani. Megfelelő háttéripar hiányában mérsékelt a kooperáció. Osz­szegezve: a sajátos gyári adottságok miatt a termelékenység kb. 25 %-kal alacsonyabb a normálisan lehetségesnél. A keresetek alakulása kiemelt téma. Nemcsak megélhetési szempon­tokból, hanem a végzett munka fontossága, mennyisége és a jövede­lem összefüggése szempontjából is. Esztergomi viszonylatban hosszú ideig a Marógépgyár fizette a legmagasabb átlagbért. Ez összefüg­gött a magas szakmunkásrészaránnyal, a teljesítmény-berezés lehető­ségeivel, a nagy létszámot érintő öntödei magas bérrel. Az utóbbi évtizedben érzékelhetővé vált a kiegyenlítés folyamata. Esztergomban két országos nagyvállalat központja működik. Ez feltétlenül emeli az átlagbért. A jövedelem szabályozási lehetőségei a nagyvállalati keret­be tartozó gyárakban áttételesen érvényesülnek. A Marógépgyárban a kiváló szakmunkások és műszaki szakemberek ma is jól keresnek. A jövedelmek szubjektív érzékelésének elemei azonban erősek. Az objektív értékelés bonyolult. Ezért az összehasonlító elemzések össze­tettek, csak mélyreható számításokkal lehetséges valamilyen ered­ményre jutni. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK, EXPORT A széleskörű nemzetközi kapcsolatok végigvonultak a gyár történe­tén, és egyre növekvő jelentőségre tettek szert. E kapcsolatok kezdete visszanyúlik a gyáralapító tulajdonos angliai kapcsolatainak korsza­kára, majd a gyár 1945-ig tartó vezérképviseleti tevékenységére. Az államosításig három évtized fejlődésében folyamatosan érvényesült az 365

Next

/
Thumbnails
Contents