Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

gyártmányfejlesztés problémáit visszavetítve a Marógépgyárra, hogy a gyár és az iparág léte függ attól, hogy milyen szintű és mennyire időben megvalósított fejlesztéssel tudunk a piacon megmaradni. A gyár képes az iparág nemzetközi vérkeringésében maradni, helyzetét erősíteni. A gyártmányfejlesztés sokféle feladata és célja közül példaképpen érdemes elidőzni a „gyártó cella" témakörnél. Tulajdonképpen a megmunkáló központok további fejlődési irányát kell ebben látni. Lényege és alapvető követelménye, hogy a gép képes legyen az „ember nélküli műszak" feltételeinek megfelelni, biztosítsa a felügyelet nélküli üzemmódot. A gyártó cellák kialakítását a drága berendezések intenzívebb kihasználásának igénye indokolja. Egyműszakos munkarendet alapul véve, rendkívül nagy az az időtartam, amely kihasználatlanul elvész. Pedig jelentős költségek jelentkeznek ekkor is, gondoljunk az amortizációs költségekre, nem beszélve a gépek erkölcsi kopásáról. A munkaerő három műszakos alkalmazása egyre nehezebb. Sok a fizetett szabadság, az ünnepek és szabad szombatok, betegség stb. miatti kieső idő. Pedig a cél a teljes gépkihasználás. Tudományos felmérések szerint a teljes elméleti időalap igen magas hányada a kieső idő: egyedi gyártásnál 78 % időveszteség, középsorozat gyártásnál 68 % időveszteség, nagysorozat gyártásánál 43 % időveszteség. Könnyen belátható, hogy a gazdaságosság, a termelékenység fokozása szempontjából milyen nagy horderejű lépés lesz a kieső idők nagy részének a megmentése. Erre szolgál a „gyártó cella", amely az „ember nélküli műszak" bevezetésével lehetővé teszi a veszteségek, a kieső idők nagy részének hasznosítását. Számtalan változat lehetséges, de általánosnak mondható, hogy az első műszakban emberi közreműködéssel kiszolgálják a gépet, és előkészítik a második és harmadik műszakot. Ekkor a gép már emberi felügyelet nélkül dolgozik. Bonyolult feladatról van szó. A munkadarabcsere, a szerszámcsere és minőségellenőrzés stb. automatizálása mellett a számjegyvezérlésnek biztosítania kell a legbonyolultabb és legszigorúbb technológiai utasítás végrehajtását is. A „gyártó cella" kifejlesztése gépészetileg és villamosan is teljesen új szemlélet bevezetését követeli meg, és az egész szerszámgépgyártási struktúrának új irányt jelöl ki. A fejlődés további útja több gyártó cellából álló rugalmas gyártó rendszer létrehozása. Ennél a rendszernél a fölérendelt számítógép már termelésirányító feladatot is megold. A jövő tervei előkészítésének fontos fejezete a gyártástechnológia. Sajnos, gyártmányaink magas színvonala és a termelés kultúrája, a technológia színvonala között nagy rés mutatkozik. Ez több évtizedes probléma, a jelentős beruházások és a technológia fejlesztésére irányuló erőfeszítések ellenére is megmaradt a technológia viszonylagos lemaradása. A gyártástechnológia fejlesztésének kettős feladata van: - A felgyorsulóban levő gyártmányfejlesztés technológiai igényeinek maradéktalan kielégítése. 362