Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

mas. A jövő szempontjából is fontos ennek a gépnek a megjelenése, mert a VI. ötéves terv egyik fő fejlesztési és termelési iránya az ilyen jellegű gépek gyártása. 1978—79-ben továbbfejlesztettük a megmunkáló központokat, amelyek a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően igen magas pontossági szinten, dinamikus és teljesítmény-igények szerint épülnek. Az új gépek gyártása nem problémamentes. Magas az importtartalmuk, amelynek csökkentésére eredményes intézkedéseket tettünk. Sajnos, a hazai háttéripar még nem zárkózott fel az NC gépgyártás sajátos igényeinek kielégítésére, pl. vezérlőberendezések gyártására. További problémát jelentett a különleges öntvények biztosítása. A külföldi piac egyre inkább megköveteli, hogy gépeink nemzetközileg elismert minőségű öntvényekből készüljenek. Ennek a Meehanite néven ismert öntészeti eljáráskomplexum felel meg. 1976-ban az angol Meehanite Metall Co-tól ilyen öntvények gyártására licencet vásároltunk. Az eljáráshoz olyan öntödei rekonstrukciót kezdtünk megvalósítani, melyben a termelés közel kétszeresére emelkedik, és képesek leszünk szakosítási terveink szerint más SZIM-gyár részére is öntvényt szállítani. A termékszerkezet-váltás folyamatának eredményei: - sikerült a progresszív gépek termelési arányát a tervezettnek megfelelően emelni, - bevezettük a Meehanite öntvénygyártást, - Érsekvadkerten a hagyományos „mezőgép" tevékenység helyébe meghonosítottuk a szerszámgépgyártást, - a SZIM-szakosítás keretében szekrényes alkatrészeket öntünk és forgácsolunk. Ezekhez a változásokhoz 385 millió forintos beruházást valósítottunk meg, melynek keretében új öntödei és szereldei csarnokok épültek, megmunkáló gépparkunk lényegesen korszerűbbé vált. Érdemes áttekinteni a IV. és V. ötéves tervidőszakban az NC gépek gyártásában elért számszerű adatokat is. 10 év alatt 200 db NC gép készült el, ebből kereken 100 db a megmunkáló központ. Magyarországon az első megmunkáló központokat Esztergomban gyártottuk, sőt több éven át csak itt készültek ilyen gépek. A hetvenes évtizedben több mint 1,5 milliárd forint értékben értékesítettük az NC gépeket. Ez a 10 éves összes értékesítés 40 %-át tette ki. Tanulságos a munkaerőhelyzet, a termékszerkezet-váltás és a termelékenység összefüggéseinek elemzése. Az NC gépgyártás megindulása óta a gyár létszáma 25 %-kal csökkent, a termelési érték pedig közel háromszorosára emelkedett. Ezt a kimagasló eredményt az időben felismert és megvalósított termékszerkezet-váltás nélkül elérni nem lehetett volna. A Marógépgyár a hetvenes évek elején a magyar szerszámgépgyártás 8-10 %-át produkálta. Ez az arány a nyolcvanas évek elején 16-18 %-ra emelkedett. Az országban gyártott NC gépek 35 %-a itt készült, a megmunkáló központokra vonatkozóan pedig a részesedés eléri a kétharmadot. Józanul mérlegelve az elért színvonalat, a gyár vezetői és dolgozói 356