Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

BAJAK ISTVÁN A SZERSZÁMGÉPIPARI MOVEK ESZTERGOMI MARÖGÉPGYARA A GYAR ALAPITASANAK KÖRÜLMÉNYEI Esztergom jelentősebb ipari üzemei közül a Marógépgyár a legrégibb, 1984-ben ünnepli fennállásának 65. évfordulóját. Áz eltelt hat és fél évtized mindig a fejlődésért, a korszerűbb gépek gyártásáért folytatott szakadatlan munka története. A gyárat nemcsak országhatárainkon belül ismerik jól, termékei Európa szinte minden országába eljutottak, sőt minden világrészben hirdetik a magyar dolgozók munkáját, jó hírét keltik Esztergomnak. Mielőtt a gyár szorosan vett történetét megismernénk, célszerű röviden vázolni azokat a gazdasági és társadalmi viszonyokat, amelyek századunk első negyedében jellemezték a várost, ahol később a hazai szerszámgyártás egyik legjelentősebb ipari üzeme kialakult és fejlődött. Szükséges ez, mert az előzményekkel összevetve lehet megfelelően értékelni az utóbbi évtizedik hatalmas, nagy jelentőségű változásait. A város már a századforduló idején is az országos főútvonalaktól messze esett. Az érseki székváros gazdaság-, sőt társadalompolitikája is konzervatív volt, az iparosítást inkább akadályozták, mint segítették. A városi polgárság és a gazdálkodók sem kívánták az ipart, mert féltették az olcsó munkaerőt. Esztergom a rohamosan fejlődő Budapest árnyékában, a fellendülő dorogi iparvidék szomszédságában gyáripar nélkül maradt, a termelőerők fejlődése megrekedt. A város a század elején a kulturált, de csendes, főleg közigazgatási és egyházi központ jellegű, gazdaságában pedig őstermelő kisvárosok körébe tartozott. Az I. világháború befejezése Esztergomot határvárossá tette, megszakadt a kapcsolat a Duna bal partjával. Megyeszékhely maradt ugyan, de földrajzi fekvése még ennek a funkciónak sem kedvezett. A sivárnak ígérkező jövőt csak az iparosítás meggyorsítása változtathatta volna meg. Bonyolult kölcsönhatások, változó társadalmi viszonyok és érdekek ütközéseiben csak évtizedek múltán, 1945 után bontakozott ki a teljes megoldás: Esztergom iparosítása. Ilyen sokszínű, inkább konzervatív, mint fejlődésre törekvő viszonyok között jelent meg Esztergomban a gépgyártás. A magyar szerszámgépgyártás kezdetének az 1872. évet tekintjük. Ezt követően értékesek azok a törekvések és erőfeszítések, melyek a hazai gépgyártást igyekeztek megalapoz336